Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása
94 zett településhely-változásokról. Tény, hogy 13. század előtt említett település a megyében csak néhány van, 11. századi említési! Eger, Fancsaltelke, Markaz, Pusztaszikszó, Szihalom, 12. századi említésü nincs. A 13. századból forrásokban viszont már 114 település neve szerepel, az elpusztult falvakkal együtt. 9 6 Az, hogy 1242 után a települések, várak védhetősége lett a legfőbb szempont, csak az elkövetkező időkben növelte a településhelyek állandóságát. A védelmi cél a templomok építésénél is kívánalom lett, nagyobb számban épültek kőből, fallal körülvéve, mely kőtemplomhoz a későbbi lakók nagyobb valószínűséggel térhettek vissza (szakrális kontinuitás). Amíg viszont nagy részben fa, nád, szalma, vessző volt a templomok építési anyaga, nem feltétlenül lehettek a településfolytonosság meghatározói. Mindezeket figyelembe véve a magyar koraközépkor legnagyobb pusztításának tekinthető tatárjárás feltételezésünk szerint bizonyos százalékban okozott a települések kontinuitásában változást. Heves megye egykori települései közül Bágya, Kacsád(?), Nyestefölde, Polgár{l), Rekcs{l) feltételezhetően a tatárjárás alatt pusztultak el. Az áttelepült falvakra vonatkozóan néhány adat áll rendelkezésre csak ebből az időből. Váraszó, Verpelét, Egerszólát(?) a szájhagyomány szerint ekkor pusztult el és települt új helyre. A magyar középkori települési rendszer a 15 éves háború alatt (1591-1606) pl. Csongrádban elpusztult. 9 7 A mai Heves megyében a török hódoltság eredményeként elpusztult települések száma 109. 9 8 A belső harcok szintúgy nem kímélték a településeket. A Rákóczy szabadságharcban 1705-1706-ben a Tisza melléki és a Heves körül lévő falvak pusztultak, 1706-ban Karácsondot és Gyöngyös környékét dúlták fel. Ezen időszak alatt a települések ?-a pusztult el a megyében. 9 9 Véleményünk szerint a 18. század az, amikorra a mainak alapot adó, azóta is nagyjából-egészéből fennálló településhálózat visszavetíthető. Előbbi századokra sem a Heves megyei, sem a magyar települések topográfiáját visszavetíteni nem lehetséges. Településtípusból sem vonható le minden esetben az, hogy mikori lehet egy falu. Vizsgálatunkban példa erre Hevesvezekény. Hiába halmazos a falu magja, mely esetben korai településre gondolhatnánk, az újratelepülés a 18. században történt. Kerecsend szabályos, keresztutas alakja pl. tervezett településre utal. A vizsgálatunk eredményeként kontinuitását elvesztett (vagy feltételezhetően áttelepült) 38 település töredéke annak, mely a valós szám lehet Heves megyében. A hiányos történeti adatok, pl. a tatárjárás időszakára nézve, a vízrajzi vonatkozások még mindig hézagos ismerete elfedi előlünk a ténylegesen áttelepült falvak nagyságrendjét. Éppen ezért az I. katonai felvételt, mint az első olyan kartográfiai munkát, mely az egész országra elkészült, településtopográfiai szempontból nagy kritikával kell kezelni. A Heves megyei települések területi kontinuitása kérdésében végzett vizsgálat, bár csak némely szempontot vett figyelembe, remélhetőleg mégis ráirányítja a figyelmet e 96 KOVÁCS, 1991. 16. p. Az összes ismert település száma a mai Heves megyében 298. 97 KOVACSICS, 1997. 25. p. 98 KOVÁCS, 1991. 16. p. 99 Soós, 1975. 32-33. p.
