Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása
B. Huszár Éva: Heves megye mai területén lévő települések területi . 85 sát akadályozhatták. Megnyilvánult ez a falvak helyváltoztatásában (pl. Tiszanána), de elpusztulásában is (pl. Ráboly, Vécseszeg, Türügy). 1 0 A 10. századtól kimutatható vízrajzi változások, melyet a folyóvizek háborítatlan mozgása eredményezett a mai magyarországi települések nem kis részének állandó helymegtartását az egész magyar középkorban jelentősen akadályozták. A domborzati viszonyok változásának történelmi időkeretekben kevés az esélye. Ha a Heves megyei viszonylatokat tekintjük, a bányavidékeken (meddőhányók), külszíni fejtéseknél jelentősebb térszínmódosulásokkal csak a jelenkorban lehet számolni. Ez eredményezhet a felszíni és a földalatti vízháztartásban (talaj-, az ivóvízkészletek mélyebbre kerülése stb.) módosulást, de a termőföld-minőségre is kihathat. Azonban a magyar középkorban és újkorban ezzel a változással Heves megyében nem kell számolni. Már a folyószabályozások megkezdése előtt is voltak szikes területek a megyében (pl. Pélyen), de a 19. századi lecsapolások nagyobb mértékű szikesedés okoztak, a megye legdélebbi területeit teljes egészében érintették (Újlőrincfalva, Sarud stb.). A nyersanyagforrások kimerülése is vezethet a települések elsorvadásához, vagy megszűnéséhez. Heves megyében feltételezhetően Boroznok ilyen település, ahol köszörűkő, fenőkő készítésével foglakozhattak." A telepítési tényezők közül a társadalmi tényezők változásának is van esélye. Az eltérő természeti és gazdasági adottságú tájak érintkezési vonalának, a vásárvonalnak pl. az élettartama nem korlátlan. Elég, ha megváltozik az érintkező területek gazdasági adottsága, a vásárvonal áthelyeződik. A kapcsolattartásban már nem érintett települések elsorvadnak, de el is néptelenedhetnek. A folyók, patakok átkelőhelyei a vízrajzi változások miatt áthelyeződhetnek, átminősülhetnek pl. a településeken átvezető utak is. A megyében ennek példája (Nagy)Kökényes közlekedés-földrajzi helyzetének megváltozása, mely változás elsorvasztotta a falut. Nem valószínűtlen, hogy a történeti tényezők mellett (török pusztítás) a közlekedés-földrajzi helyzet megváltozása, valamint a település feltételezhető helyváltoztatása összefüggött. Nagyút évszázadokig tartó elnéptelenedését ugyan szintén a török hódoltság indította el, de azt, hogy több száz évig nem épült újjá, közlekedés-földrajzi előnyének elvesztése eredményezte. A védelmi szerepű települések is megszűnhetnek, vagy átköltözhetnek funkciójuk elvesztésével. Ilyen volt Heves megyében pl. Bene(vár), Csal(aváralja). Az áttelepült falvak közül Várszó elköltözésének motivációja a védhetőség volt, ugyanakkor közlekedés-földrajzi előnyének elvesztésével védelmi funkcióját is elvesztette. A települések egy helyben maradásának kérdésében a társadalmi tényezők közül külön kiemeljük a történeti okokat. A legnagyobb a számuk az emiatt megszűnt, illetve helyet változtatott településeknek. A történeti okok közül a településfolytonosságra leginkább a háborúk, a megszállások, a belső küzdelmek hatnak. A magyar koraközépkor és középkor két legnagyobb pusztítása a tatárjárás és a török hódítás volt. 124 l-l 242-ben a Balatontól keletre és a Felvidéktől délre lévő területek települései elÍO B. HUSZÁR, 2002. 264., 267., 269. p. 11 Uo. 213. p.
