Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Böőr László: Volt egyszer egy emléktábla
Böőr László: Volt egyszer egy emléktábla. 81 gyilkosságot Hangódi István követte el, melynek indoka kizárólag személyes bosszú volt. 3 2 Hangódi Istvánt (1914) ezért a gyilkosságért kivégezték, az '56-os kézikönyv azonban - éppen a kizárólag személyes bosszú miatt-nem említi a forradalom áldozatai között. 3 3 Halmi József (1905) „mikebudai egyénileg dolgozó középparaszt. 1956. november 1-én Fekete János többszörösen büntetett előéletű ellenforradalmár azzal a jelszóval, hogy 'ütött a kommunistákat pártoló emberek órája' -felkereste lakásán Halmi Józsefet és agyonlőtte. " 3 4 A mikebudai Fekete és Halmi család között régi ellentét volt, amely az 1956-os nemzetőr jelölésnél újból megmutatkozott: Halmi József nem támogatta Fekete János nemzetőrré választását, így Fekete nem is lett nemzetőr. November 1-én ifjabb Halmi József biciklipumpával megütötte Fekete János feleségét, mert az nem tért ki a bicikliző Halmi elől. Fekete János ekkor elővette a kerítés mögé dugott puskáját - melynek eredetét a megyei bíróság nem vizsgálta -, és átrohant a kb. 500 méterre lakó Halmiékhoz. Itt az udvaron találta idősebb Halmi Józsefet és feleségét. Fekete János megkérdezte Halmi Józsefet, hogy a fia miért verte meg az ő feleségét, majd választ sem várva a puskával előbb fejbe vágta, majd egy-két lépést hátrálva mellbe lőtte Halmi Józsefet, aki azonnal összeesett és meghalt. A gyilkosságot már a korabeli bíróság sem ítélte politikai indíttatásúnak: ebben az esetben ugyanis a lövést leadó Fekete Józsefet biztosan halálra ítélték volna, így azonban „szándékos emberölés bűntettéért" ítélték 12 év börtönbüntetésre. Véleményem szerint Halmi Józsefet sem lehet az „ellenforradalom mártírjának" tekinteni/ 5 Fenti tíz személy neve szerepelt a megyei tanács díszudvarán elhelyezett emléktáblán. A forradalmi események következtében voltak azonban más Pest megyei áldozatok is, akik a hatalom védelmében estek el: pl. katonák a rádiónál (Borbély László, Kanyó György, Mészáros István) vagy katonák október 24-25-én Budapest utcáin járőrözés, utcai harcok során (Horák László, Horváth László, Cs. Kiss Albert, Kóczián József, Kopp István). 3 6 Úgy tűnik azonban, hogy a márványtáblára kerüléshez mindez kevés volt: ahhoz pártmunkásnak, tanácsi vagy egyéb vezetőnek kellett lenni, és figyelembe vétetett a munkásmozgalmi múlt is. Ha ezek megvoltak, akkor már nem sokat számított - mint ahogy azt az előzőekben több esetben is láttuk - a gyilkosság tényleges indítéka, a haláleset valóságos körülménye, vagy az áldozat meggyilkolása előtti magatartása. 1957-ben elsődleges fontosságú volt, hogy a kétségtelenül elítélendő lincseléseket, tragikus haláleseteket, egyéni tragédiákat rosszízű propaganda célokra lehessen felhasználni, és a leegyszerűsítő, egyoldalú általánosítással is gyűlöletet lehessen kelteni az 1956-os forradalom résztvevői ellen. És mivel az emléktábla felállításának ez volt az elsődleges célja, eltüntetésével nem az áldozatok emléke sérült 32 PML XXV. 2-b. A Pest Megyei Bíróság iratai, 881/1957. sz. per. Hangódi István pere. 33 Szakolczai Attila szíves közlése. 34 Az ellenforradalom támadása... 1957. 53. p. 35 PML A Pest Megyei Bíróság B. 257/1957. sz. per, Fekete János és társa büntetőpere. 36 Politikatörténeti Intézet Levéltára, 290. fond 100. őe.
