Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Böőr László: Volt egyszer egy emléktábla

76 a budakeszi ellenforradalmi banditák fejszecsapásaitól. " u Pest megyében a legtisztá­zatlanabb kettős haláleset, amelynek kivizsgálásánál mind a nyomozás, mind pedig a bírósági eljárás során a tények manipulálása és a tudatos félrevezetés is tetten érhető. Mindenekelőtt a száraz tények: 26-án délelőtt egy csapat budakeszi fiatal a Budakeszi, Fő utca 8. szám alatt élő Sziklai Sándor ezredes, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum parancsnokának lakóháza elé vonult, hogy tőle is - mint mindenki mástól a faluban ­elvegye a fegyverét. A lakóházban Sziklaival együtt volt apósa, Kiss Lajos is. A ház­ból érkező lövés megsebesítette Márity Lászlót (1931), aki előbb megbénult, majd sé­rülésébe 1957. március 4-én belehalt. A tüntetők ezt követően berontottak a házba, ahol ekkor már Kiss Lajos holtan feküdt, Sziklai Sándor pedig súlyosan megsebesült, eszméleten kívül volt. A tüntetők Sziklai testét - nem tisztázott: élve vagy halva - ki­húzták az utcára, ahol ütlegelték, leköpdösték. Sziklaiék halotti anyakönyvezése csak október 30-án történt meg, mert a községben senki sem akarta őket eltemetni. A teme­tés végül 31-én éjjel, titokban történt. Az események következtében három bírósági ítélet is született, az ügyészségi óvást követő jogerős ítéletet 1958. november 4-én hoz­ták meg. Az eljárás során változott a gyanúsítottak száma: 14-en, 17-en majd 18-an ül­tek a vádlottak padján. Az elsőfokú tárgyaláson négy halálos ítéletet hoztak, de ők valamennyien külföldön tartózkodtak, így az ítéletet nem lehetett végrehajtani. Má­sodfokon két személyt ítéltek halálra, őket 1958. november 6-án ki is végezték. (Ta­kács Kálmán 1909 és Bokor János 1919.) A végleges ítélet a hat halálos mellett tartalmazott még négy életfogytiglani, további hét vádlottat összesen hatvan év bör­tönnel sújtottak. A bíróság megállapítása szerint a felfegyverzett ellenforradalmárok fenyegetően követelték a puskákat, és amikor nem kapták meg, betörtek. Erre lőtt Sziklai, mire a felbőszült tömeg kézigránátot dobott a házba, amely fejen találta Szik­lait. Látva a reménytelen helyzetet, Kiss Lajos főbe lőtte magát. Budakeszi község ha­lotti anyakönyvébe október 30-án a 45. sorszám alatt jegyezték be Sziklai Sándor halálát, a halál okaként „lövésre koponyán elvérzést" tüntetve fel, míg Kiss Lajosnál ­46-os sorszám alatt - a halál oka: „Fejszével fejbe verték, olyan agysérülés, amely azonnal halált okozott. " A Budai járási anyakönyvvezető a BM 8/ált/l 957. számú uta­sítására hivatkozva 1959. november 4-én - tehát közel egy évvel a jogerős bírósági íté­let kihirdetése után - mindkét halott esetében módosította a halál okát: Sziklainál „Kézigránát robbanásból és ütlegelésből származó sérülés", míg Kiss Lajosnál halál oka: önkezű lövés " lett feltüntetve. 1 3 A BM Pest Megyei Rendőrkapitányság Po­litikai Nyomozó Osztályának 1959. március 31-én kelt szigorúan titkos jelentésében ez áll. „Hangos követelésekre az előszobában haldokló Sziklait az utcára hurcolták. Sziklai Sándor tetemét néhányan karókkal ütötték, miközben köpdösték őt. Ugyanis Sziklai és apósa a támadás közben TT pisztollyal, mely Sziklai birtokában volt, öngyil­kosságot követtek el, látva a kilátástalan helyzetet. " 1 4 Végül részletek az egyik kül­12 Uo.: 48. p. 13 PML Budakeszi község halotti anyakönyve 43-44/1956. 14 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (= ÁBTL) 3.1.9. V. 150395. Pest megyei 1956-os monográfia 176-177. p.

Next

/
Thumbnails
Contents