Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Böőr László: Volt egyszer egy emléktábla

BÖŐR LÁSZLÓ VOLT EGYSZER EGY EMLÉKTÁBLA... Az 1990-ben megjelent statisztikai összesítés szerint

1 a forradalom alatt - azzal összefüggésben - Budapest után Pest megyében volt a legtöbb haláleset. (Ezt az adatot a szerző saját kutatásai is alátámasztják.)

2 A 68 haláleset 54,4%-a októberben, 38,2%-a novemberben, míg 7,4% - a decemberben következett be. Horváth Miklós hadtörténész 2003-ban megjelent összefoglaló tanulmányában így írt: „ megállapítható, hogy a lakosságból, illetve idegenekből szervezett fegyveres csoportok vagy önállóan tevékenykedő fegyveresek Pest megyében a többi megyéhez képest sokkal nagyobb aktivitással tevékenykedtek. "

3 Joggal merül fel a kérdés, hogy a meghaltak közül hányan voltak „az ellenforradalmi csőcselék" áldozatai - korabeli szóhasználattal: „a mártírok" - és hányan haltak meg a civil lakosság közül a megyében jelentős katonai megmozdulások vagy véletlen fegyverhasználat következtében. Az alábbiakban kísérletet teszünk annak megvizsgálására, hogy hogyan és milyen körülmények között vesztették életüket a korabeli hatalom képviselői, akik részben fegyverrel a kezükben védték „a munkáshatalmat", kisebb részben pedig egyéni, személyes bosszú áldozatai voltak. Munkánk során szembesíteni kívánjuk a közvetlenül a forradalom után-elsősorban propagandisztikus célbólkészített „ismertetéseket",

4 és a szintén nem teljesen elfogulatlan, de a valós eseményeket mégis jobban feltárni kívánó bírósági perek megállapításait. Már most hangsúlyozzuk, hogy nem kívánjuk sem felmenteni, sem pedig elítélni az egykori résztvevőket, és az események pontos rekonstruálására sincs lehetőségünk. Meggyőződésünk, hogy minden forradalomban előfordultak olyan lincselések, tragikus végű bosszúállások, értelmetlen halálesetek, amelyekből a későbbi győztesek mindig „kimazsolázhattak" olyan részleteket, amelyeket önmagukban el lehet és el kell ítélni. Nem fogadható el azonban az - ami a korai Kádár-korra jellemző volt -, hogy egy, az egész társadalmat átfogó mozgalom kizárólag a szélsőséges túlkapások, az elkövetett lincselések, erőszakos cselekmények tükrében kapjon értékelést, és a tragikus eseményeket propaganda célokra használják fel. Természetesen nem igazolható és nem menthető a kiszolgáltatott, védtelen emberekkel szembeni kegyetlenkedés sem. Az 1957. május 13-án 12 000 példányban megjelent Az ellenforradalom támadása a néphatalom ellen Pest megyében című brossura - mely a hírhedt Fehér könyvek megyei változata - s amelynek Pest megye vértanúi című fejezetében nyolc áldozat rö1 Statisztikai Szemle, 1990. október 801. p. 2 BOŐR, 1997. 3-199. p. 3 HORVÁTH, 2003.134. p. 4 Az ellenforradalom támadása... 1957. 54. p.