Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Bitskey István: Egy humanista polihisztor Egerben: Celio Calcagnini

Bitskey István: Egy humanista polihisztor Egerben: Celio Calcagnini 65 Ferrara polihisztora Calcagninit korának egyik legjelesebb tudósaként tartották számon: ifjúkorában színvonalas humanista képzést kapott Ferrarában, egyházjogi doktorátust szerzett, később pedig városának egyetemén a retorika professzorává nevezték ki s az Este-család szolgálatába szegődött. A hercegi udvar történésze és művészeti felügyelője lett, apostoli protonótáriusi címet kapott.

1

4 Már korán kapcsolatba került kora legkiválóbb tudósaival és művészeivel, Erasmussal, Ariostóval, Raffaellóval. Az újabb kutatás kimutatta, hogy Ariosto az Orlando fnrioso megírása során forrásként használta Calcagnini kéziratos történeti munkáit (História Ferrariensis, Varia fragmenta historica)}

5 A sokoldalú tudós fontos diplomáciai megbízásokat is teljesített, III. Pál pápánál Ferrara követe volt, s részt vett VIII. Henrik angol királynak a pápával folytatott házassági vitájában is. O tartotta a halotti prédikációt Mátyás király özvegyének, Aragóniai Beatrixnek a halálakor 1508-ban.

1

6 Mindemellett számos értekezést tett közzé a különböző tudományágak területéről. Igen figyelemre méltó nyelvtörténeti és nyelvbölcseleti megfigyeléseket tartalmaznak az imitáció kapcsán kifejtett nézetei, amelyeket kora legkiválóbb tudósaival vitatott meg.

1

7 Egyes adatok szerint a budai Bibliotheca Corviniana csillagászati kódexeit tanulmányozta, s a helyi mesterekkel asztronómiai műszereket készíttetett. Legjelentősebbnek tartja a szakirodalom a kopernikuszi tételeket előkészítő munkáját (

Quod coelum stet, terra autem moveatur, 1520), amely az égbolt mozdulatlansága mellett a fold forgását vallja. Ez a müve Magyarországon (s valószínűleg éppen Egerben) készült el 1518-1519 folyamán.

1

8 Az olasz polihisztor Egerbe érkezése után megdöbbenve tapasztalta a II. Ulászló halála utáni állapotokat, a politikai széthúzást, a különböző nemesi csoportok ádáz hatalmi küzdelmét. Ekkor írta meg az egyetértésről szóló tanulmányát (De concordia commentatio Caelii Calcagnini adPannonios), amelyben arra figyelmezteti a magyarokat, hogy a külső veszély, a török közeledése miatt létkérdés lenne az összefogás, s ez nem csupán magyar érdek, de a keresztény Európa érdeke is.

1

9 A görög és római történelemből vett példák egész seregével illusztrálja, hogy semmiféle természeti csapás -járvány, árvíz, földrengés-nem okozhat nagyobb kárt egy országnak, mint a gyűlölködés (intestina discorsia), az alattomosság (simultas) s az egyéni haszonlesés 14 LAZZARI, 1936. 83-164. p.; MORESCHINI, 1991. 168-188. p.; MORESCHINI, 1995. 155-172. p. 15 FORTINI, 2000. 147-170. p., itt: 163 skk 16 Celii Calcagnini in funere Beatricis Pannoniarum Reginae oratio, Opera aliquot, op. cit., 503-504. 17 JANKOVITS, 2002. 62. p. 18 LAZZARI, 1936. 80-95. p. 19 „Nec vero Pannoniae tantum hoc votum, sed Italiam, Germaniam, Galliam, Hispániám, ceterasque Christi provincias hoc a vobis efflagitare cogitate." Opera aliquot, op. cit., 409^115. Az értekezést méltatja: JÁSZAY, 1982. 210-211. p.