Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Bitskey István: Egy humanista polihisztor Egerben: Celio Calcagnini

BITSKEY ISTVÁN EGY HUMANISTA POLIHISZTOR EGERBEN: CELIO CALCAGNINI Az egri várban, az egyik kapumélyedésben, amely sokáig befalazottan állt, mindmáig megőrződött Estei Hippolit püspök címere, mintegy jeleként annak, hogy a nagyhírű ferrarai familia egy tagja az egri egyházmegye élére kapott kinevezést a 15-16. század fordulóján. Ismert tény, hogy korábban esztergomi érseki méltóságra emelte a hétéves gyermeket a királyi kegy, s 1487 augusztusában mintegy kétszáz főnyi kíséretével, olasz udvaroncok egész hadával érkezett meg Esztergomba.

1 Az egykori Vitéz János-féle rezidencia ismét megtelt művészekkel, mesteremberekkel, olasz udvaroncokkal, Beatrix királyné elégedett volt unokaöccse karrierjével. Ippolito d'Este szolgálatában A kis prímás vidám életvitele azonban nem tartott túl sokáig: Mátyás király halálával meggyengült Hippolit pozíciója, s az egyházi és világi hatalmak alkuja következtében esztergomi székhelyét az egri püspökséggel kellett felcserélnie. 1498. február 20-án keltezett oklevelével II. Ulászló király megerősítette ezt a cserét, s megengedte Hippolitnak, hogy Itáliában tartózkodjon.

2 Ennek az engedménynek a következtében az igen ifjan főpapi méltóságba emelt olasz arisztokrata meglehetősen kevés időt töltött egri székhelyén.

3 A ma ismert adatok szerint azonban ez a kevés idő s a püspök szórványos jelenléte is elég volt arra, hogy az egyházmegye központjában itáliai értelmiségiek tűnjenek fel, s ennek révén a város fontos helyet foglaljon el a közép-európai humanizmus szellemi térképén.

4 Ennek az italianizálódó püspöki udvarnak volt egyik legnevesebb alakja Celio Calcagnini (1479-1541), a neves ferrarai filozófus, akit csillagászati, orvosi és matematikai könyvei alapján is számontartanak a nemzetközi tudománytörténetben.

5 Mindez kellő mértékben indokolhatja, hogy - a városi archívum anyagát is őrző megyei levéltár igazgatóját köszöntve - Eger művelődéstörténetének e fél évezredes mozzanatát felelevenítsük, s a reneszánsz kornak e színes helytörténeti epizódját az újabb szakirodalom bevonásával kíséreljük meg felvázolni. 1 LACZLAVIK, 2003. 224. p. 2 FRAKNÓI, 1903. 255-256. p. 3 SUGÁR, 1984. 201-210. p. 4 RJTOÓKNÉ SZALAY, 2002. 163-164. p. 5 Dizionario biografico degli italiani, vol. XVI. Roma, 1973. 492^t98. p.