Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Varga László ifj.: Igazoló eljárások Egerben

VARGA LÁSZLÓ IFJ. IGAZOLÓ ELJÁRÁSOK EGERBEN Az igazoló eljárások megindulásának okai Magyarországon a II. világháború után igen gyorsan újra megindult a közigazgatás, de a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában igen nagy hangsúlyt kapott, hogy ha már a közigazgatás szervezetének az átalakítására rögtön nem is nyílik mód, mindenképpen meg kell szabadulni a államigazgatásban dolgozó „hazaáruló, népellenes" elemektől. Ennek megfelelően a közalkalmazottak csak akkor tarthatták meg állásukat, ha egy igazolóbizottság előtt bebizonyították, hogy 1939. szeptember hó 1. napját követően magatartásuk nem sértette a magyar nép érdekeit.

1 Az igazoló eljárás bevezetését a pártok azzal magyarázták, hogy a rendszerváltás után létrejött dolgozók államát nem lehet fenntartani azzal a tisztviselői karral, amelyet a burzsoázia a maga védelmére épített ki.

2 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ugyanis azokkal az állami alkalmazottakkal volt kénytelen dolgozni, akik ugyan a Horthy-rendszer államigazgatásában dolgoztak, de nem menekültek el, vagy visszatértek nyugatról, s így a régi vágású konzervatív közhivatalnoki kar a felszabadulás után is döntő többségben volt. Az igazoló eljárással kezdetben tulajdonképpen a Nemzeti Függetlenségi Front valamennyi pártja egyetértett, de azon belül is főleg a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte. Ugyanakkor igen jelentős volt azoknak a tábora is, akik nem értettek egyet az igazoltatásokkal, vagy legalábbis annak lefolytatási módjával. Az egyet nem értés egyik igen fontos oka az volt, hogy éppen azokon a személyeken kellett lefolytatni az eljárást, akik itthon maradtak, vagy nyugatról tértek haza a háború végével, mivel úgy gondolták, hogy nincsen félnivalójuk az új rendszertől.

3 Az igazoló bizottságok 1945 márciusában kezdték meg működésűket, bár nem mindenhol, mert ahol még folytak a harcok, például a Dunántúlon, ott csak később álltak fel. A bizottságok döntéseihez szükség volt a vizsgált testületet felett álló miniszter jóváhagyásához. A bizottságoknak - amelyek Budapesten intézményenként, míg az ország más területein megyénként jöttek létre -, hét tagja volt. Egy fő a vizsgált intézmény delegált embere, egy fő pedig független jogász volt, míg a maradék öt főt a Ma1 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1030/0945. M. E. számú rendelete a közalkalmazottak igazolásáról.MK, 1945.1. szám. A rendelet kiegészítései: 16/1945., 77/1945., 1080/1945. M. E. számú rendeletek. In: Két év ... 1947. 189-212. p. 2 JAKAB, 1979. 114. p. 3 BIBÓ, 1986. 18. p.