Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Beke Margit: IV. Béla és az esztergomi érsekek kapcsolata
60 Ismeretes, hogy az ifjabb királynak, Istvánnak sok konfliktusa támadt atyjával, IV. Bélával. István kiváló hadvezér volt és éppen a haditettek szültek feszültséget köztük, továbbá az, hogy az ifjabb Béla herceg szüleinek kedvence volt. 1262 végén Fülöp érsek és a királyfi kancellárja, Smaragd kalocsai érsek közvetítésével megkötötték a pozsonyi békét IV. Béla és V. István között. Ennek pontjait azzal bővítették, hogy ha nem tartja be az iijabb király a szent evangéliumra és ereklyékre tett esküjét, a két érsek fenyítéket alkalmaz ellene. 2 8 A fiú és atya közötti viszály volt az egyik ütközési lehetőség a király és érseke között, amelyben óhatatlan volt, hogy az érsek ne a gyengébbet vegye oltalmába. A béke azonban ingatag volt, amelyet az is bizonyít, hogy meg kellett újítani. Ez 1266-ban megtörtént, éppen a Nyulak szigeti domonkos kolostorban Szent Margit hercegnő, az örökös békéltető ösztönzésére. A másik ütközési zóna éppen Margit miatt keletkezhetett. Ismeretes, hogy Kiissza várában Mária királyné fogadalmat tett születendő gyermekére, hogy amennyiben megmenekülnek a tatároktól, a gyermeket felajánlja Istennek. Ez akkor történt, amikor két kisleányuk már meghalt, és Zárában el is temették őket. Margit sokkal hűségesebben őrizte szülei fogadalmát, mint maguk a fogadalmat tevők. Tudjuk, hogy Veszprémben nőtt fel, a Szent Katalin kolostorban, és atyja az ő számára építette a Nyulak szigetén lévő domonkos apácakolostort. Margit nem vált dinasztikus érdekek áldozatává, hiszen visszautasította kérőit, pedig a királyi szülők számítottak rá. Egyesek szerint IX. Szent Lajos király öccse kérését is visszautasította, mások szerint egy lengyel herceg, valamint Ottokár cseh király is hasonló elutasításban részesült. Ottokár Margit helyett végül is Béla király Anna nevű leányának gyermekét, Kunigundát vette nőül. 2 9 Ezek után Margit kegyvesztetté vált szülei, sőt az apácák szemében is. Margit, halála közeledtén, látni kívánta az érseket, aki sajnos már csak halálos ágyához érkezett meg. A királyi szülők nem voltak jelen 28 éves leányuk halálos ágyánál. Az érsek vagy Esztergomban tartózkodott, vagy éppen Budán, nem lehet tudni, de későn érkezett meg. 1270. január 18-án már csak azt állapította meg, hogy Margit arcán mennyei boldogság ragyogott, és megvigasztalta a körülállókat, majd a Boldogságos Szűz Mária oltára elé eltemette, gyászmisét mondott érte és minden zsolozsmát elvégzett/ 0 IV. Béla hamarosan követte leányát, hiszen 1270. május 3-án elhunyt. Az érsek változatlan tisztelettel és szeretettel viseltetett királya iránt, akit akarta szerint az esztergomi minoriták templomában temettek el, az elhunyt iijabb Béla király mellé a Szűz Anya oltára elé. A főpap, a királya „kedves emlékétől buzgó Fülöp esztergomi metropolita" rajongása jelenként utóbb kiásatta, és a jog ellenére saját székesegyházában temette el, végül - hosszas pereskedés után - a Szentszéknek engedelmeskedve visszaadta a hamvakat a minoritáknak/ 1 V. Istvánnak és Margit kapcsolata is érdekes. Talán mégis igazuk lehet egyes történészeknek, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére, a két testvér igen szerette egymást. Ez különösen Margit élete vége felé vált 28 MES I. 476. p.; FEJÉR. IV/3. 69. p. 29 Részletesen szól IV. Béla királyságáról és Szent Margitról: DÜMMERT, 1977. 435. p. 30 MES I. 324. p. 31 MES I. 574. p.; THURÓCZY, 1980. 198. p.
