Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Tóth Péter: Kiadatlan oklevelek a Jászság középkori történetéhez
TÓTH PÉTER KIADATLAN OKLEVELEK A JÁSZSÁG KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ A Jászság és a magyarországi jászok történetére vonatkozó középkori okleveleknek máig a legteljesebb gyűjteménye Gyárfás István klasszikus munkájának 1 a III. kötetében található. Gyárfásnak e gyűjtemény összeállításában még a rendelkezésére állt a II. világháború alatt elpusztult jászkun kerületi levéltár, de emellett kutatott a Magyar Országos Levéltárban, illetve a jászsági települések levéltáraiban is, amelyeknek az anyaga később a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár őrizetébe került. Ezek közül a Jászberény város levéltárában őrzött okleveleket Pintér Jenő jelentette meg Illésy János válogatásában és magyar fordításban. 2 Fordításokat rendszeresen közöl a Zounuk levéltári évkönyv hasábjain Benedek Gyula is, így például olyan oklevelekét, amelyeket Gyárfás megjelentetett. 3 A jelen forrásközlés olyan jász vonatkozású okleveleket ad közre, amelyek Gyárfás István gyűjteményében nem szerepelnek. Kivételt csak all. számú oklevél képez, amelyet Gyárfás közreadott, de nem az eredeti, hanem annak hibás másolata alapján, aminek következtében mind máig nem létező településeket keresnek a kutatók a Jászságban, pedig ezek neve csak rossz olvasat eredménye. A 3. számú oklevelet pedig Gyárfás ismerte, de valamilyen okból csak a kivonatát közölte, jóllehet a benne olvasható családtörténeti adatok rendkívül fontosak és más oklevelekben nem szerepelnek. Úgy látszik, még mindig a Magyar Kamara archívumából várható ismeretlen oklevelek felbukkanása, ami természetes is, hiszen a Jászság királyi birtok volt, igazgatása a kamara feladatai közé tartozott. Véletlenszerűen persze másutt is előkerülhetnek még jász tárgyú oklevelek: erre a legjobb példa a 8. számú oklevél, amely - más oklevelekkel együtt - úgy került Borsod vármegye levéltárába, hogy a Kompolth-leszármazottak egyike az 1580-as években egy Mileticz György nevű miskolci ügyvéddel képviseltette magát az eperjesi királyi táblán folyó perében, s az ügyvédnek átadott iratok valamilyen okból nem hozzá kerültek vissza. Az oklevelek közzétételében a vonatkozó forráskiadási szabályzatoknak megfelelően jártam el. 4 1 GYÁRFÁS, 1870-1885. 2 PINTÉR, É. n. 3 Például BENEDEK, 1997. 277-279, 282-284. és 295-296. p. 4 GYÖRFFY, 1980-1981. 97-109. p.
