Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának 1849 januárjában készült leltára
558 2 pusztára - Buzinc (ma: Budinski Mlin) és Obrankóc/Obrancsakóc (ma: Obrancaski), valamint egy promontóriumra - Habornak (ma: Gabernik) - terjed ki, és mindösszesen 4717,075 hold 1 4 nagyságú volt. A teljes uradalmi, azaz a jobbágyfelszabadítás után a földesúr kezén maradt földterület településenkénti - amelyek nevét az inventáriumban szereplő formában és azok sorrendjében szerepeltetjük - és azon belül művelési ágak szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja. A településenként a különböző művelési ágakhoz tartozó földterületeket felsorakoztató számsor első pillantásra elárulja, hogy Szapáry Antal a 23 helység közül ténylegesen mindösszesen nyolcban - Muraszombat, Barkóc, Muracsernec, Krajna, Lehomér, Obrankóc, Kupsinc és Buzinc - rendelkezett érdemleges nagyságú földmennyiséggel, míg a többiben legfeljebb 70, közülük nyolcban azonban csupán egészen jelentéktelen, 10 holdnál kevesebb birtoka volt. Az adatok azt mutatják, hogy települések között messze a legfontosabb szerep az uradalmi központnak jutott, hiszen az összeírt belső telki állomány, továbbá a szántóföldek és rétek több, mint fele, és az összes uradalmi földterület 36,20%-a, egészen pontosan 1707,625 hold itt terült el. E tekintetben a sorban a második helyen Kupsinc következett, ahol számottevő, mindösszesen 590,20 hold kiterjedésű szántófölddel, réttel, erdővel és legelővel rendelkezett Szapáry Antal. Alig maradt el Kupsinc mögött Krajna, és az adatok azt tanúsítják, hogy ez csak az itteni, a kupsincinál kisebb szántóföldek következménye volt, hiszen a rétek nagysága a két faluban azonos volt, míg Krajnában a kupsincinál lényegesen több uradalmi erdőt és legelőt vettek számba. Érdekességként említjük meg, hogy az uradalmi földek kiterjedését tekintve a következő három helyet két puszta, Buzinc és Obrankóc, és a nagyságát tekintve közéjük ékelődő Barkóc foglalta el. A két puszta közül az előbbiben 554 hold erdőt, legelőt és rétet, utóbbiban azonban csak erdőt, abból viszont 288 holdat találtak a leltár készítésekor. Bár az a tény, hogy a leltár az egyes településeken lévő különféle módon hasznosított földek nagyságát sajnos olykor nem tisztán, hanem együtt és összesítve adja meg, s ezáltal kissé megnehezíti az adatok gyors áttekintését, a földterületeket művelési ágak szerinti összegző adatsor egyértelműsíti, hogy az 1840-es évek végén Szapáry Antal muraszombati uradalmában - jóllehet az említett okoknál fogva nem ismerjük egészen pontosan a földterületek művelési ágak szerinti kiterjedését - a szántóföldek amelyek nagysága csaknem elérte az összes földterület felét - voltak a legkiterjedtebbek, de ezek mellett az állattenyésztésben oly fontos legelők és rétek, valamint az erdők területe is számottevő volt, bár nagyságuk lényegesen elmaradt a szántókétól. Sajnos a szőlőterületek pontos nagyságát sem tudjuk az inventáriumban szereplő adatok alapján megállapítani, ám az a tény, hogy az uradalom 7 településén - melyek közül e tekintetben Habornak, Bokrács és Szentbiborc voltak a legfontosabbak - csaknem 89 hold szőlőt, valamint 3 hold szőlőt és rétet vettek leltárba, továbbá, hogy a mu14 Területmérték. Sajnos miután a forrás nem közli, csupán feltételezhetjük, hogy esettünkben valószínűleg a magyar holdról van szó. 1 magyar hold = 1200 bécsi négyszögöl. 1 bécsi négyszögöl = 3,5966 m 2. 1 magyar hold = 4315,9824 m 2. BOGDÁN, 1990. 37., 294., 408., 578., 585. p.
