Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának 1849 januárjában készült leltára

Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának. 555 mérőt, és nem kevesebb, mint 9 ostort, ami arra utal, hogy a gróf valószínűleg gyűjtötte azokat. Könnyedén magunk elé tudjuk képzelni Szapáry Antal idősebbik leánya, a már 21. életévét betöltött Erzsébet szobáját, amikor a baldachinos ágyról, a pamlagról, a felül tükörrel ellátott fiókos írószekrényről, az aranyozott falitükörről, az ékszertartóról és a rajta lévő porcelán és üvegcsészékről, valamint a 21, közöttük 5 aranyozott rámájú képről olvasunk, és ezt az igazi leányszobát a zongora és az a könyvtartó szekrény vagy polc tette teljessé, amelyben vagy amelyen a kottákat helyezte el a zongorázni tanuló grófkisasszony. Ugyanakkor feltűnő és megemlítendő, hogy az inventárium - miközben természetesen számba vette az azok elhelyezésére szolgáló bútortmeg sem említette Erzsébet ékszereit. Húga, Georgina szobája nem volt ennyire dekoratív, de érdekesség, hogy a család hölgytagjainak szobái közül csak ebben volt kalaptartó. Az ifjú gróf szobája leánytestvéreiével összehasonlítva inkább puritánnak minősíthető, de az itt talált földgömb arra utal, hogy Szapáry Géza komolyabb érdeklődést tanúsíthatott földrajztudomány és az utazások iránt. Szapáry Antal egykori feleségének - bár neki természetesen külön szalon is rendelkezésére állt - hajdani hálószobája a leltár leírása szerint nem volt díszesebb, mint leányaié, ám ebben is leltárba vettek egy tárgyat, amely régi gazdájáról, ha nem is túlságosan sokat, de valamit elárul: ez pedig a papagáj vagy papagájok számára rézből készült kalicka. Azt azonban sajnos nem tudjuk meg az inventáriumból, hogy volt-e lakója e kalickának 1849 januárjában. Az azonban a szobák felsorolásából és funkciójuk megnevezéséből kiderül, hogy a kastély személyzetét adó egy-egy komornyik, komorna, inas, szakácsnő, szobalány és huszár is az épületben lakott, és ugyancsak volt itt egy kisebb - ebédlőszobából és lakószobából álló - lakrész az uradalmi számtartó számára is. Az 5 vendégszoba, valamint azok bútorai és berendezési tárgyai pedig arra engednek következtetni, hogy Szapáry Antal muraszombati kastélyát rendszeresen és hosszabb időre is látogatták rokonaik, vagy keresték fel barátaik és ismerőseik. A minden szükséges eszközzel és szerszámmal rendelkező konyhában - amelynek felszereléséről szóló rész alapján elmondható, hogy a Szapáry család tagjai szívesen fogyasztottak tésztaféléket, süteményeket vagy éppen fagylaltot is - elkészített ételeket a leltár által kisebédlőnek nevezett, ugyanakkor másféltucat étkezőt befogadni tudó helyiségében szolgálták fel, amelyben ha szükséges volt, egy függő üveg- és egy érclámpa mellett 8 darab tükrös és 3 darab háromágú gyertyatartóban elhelyezett gyertyák biztosították a szükséges pompát és persze a megkívánt fényt. Érdekesség, hogy ugyanakkor az ebédlőben mindössze egy nagyméretű aranyozott képet és egyetlen, a különféle, ezüstből vagy porcelánból készült edények elhelyezésére szolgáló tálalószekrényt vettek leltárba. Az inventáriumot böngészve - leszámítva a régiségek elhelyezésére szolgáló szobában lévő kínai edényeket, valamint a grófi szalonban leltárba vett aranyozott kőasztalt, és a rajta álló 2 aranyozott díszedényt, valamint az alább említendő képeket nem találunk a család vagy egyes tagjainak tudatos műgyűjtő-szenvedélyére utaló tárgyakat, ugyanakkor szembeszökő, hogy a kastélyban 20 tükröt - ebből kettőt szekrény, egyet pedig asztal részeként - írtak össze. Ugyancsak feltűnő, hogy - jóllehet a