Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának 1849 januárjában készült leltára

Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának. 553 asztalában fellelteket egy almáriumba zárták, és azt valamint az almáriumnak helyet adó szobát lepecsételték. Agustich Sándor jelentése mellett természetesen megküldte Zarkának Szapáry Ferenc 1849. január 23-án kelt nyilatkozatát is, és levelében kijelentette, hogy a maga részéről örömmel lemondana az uradalom irányításáról, már csak azért is, mivel a robot megszűnése miatt a bevételek lényegesen lecsökkentek, és csak szorgalmas gazdálkodással lehet azokat pótolni. Ezért Agustich - elkerülendő annak látszatát, hogy a felmerülő nehézségek következtében a bevételek csökkenésének fő oka a zártartó, azaz ő maga lenne - arra kérte az alispánt, hogy pontosan határozza meg a zárgondnok feladat- és hatáskörét, továbbá jelölje meg a zár alatt maradó uradalomrészt.

8 Ugyanakkor abból a tényből, hogy nincs nyoma annak, hogy Agustich főszolgabíró és zárgondnok január 31-én kelt jelentésében megtalálható fenti adatok, továbbá a jelentés mellékletét képező iratok Zarka Sándorhoz való megérkezése után bármilyen intézkedés történt volna, arra következtethetünk, hogy az alispán nem adott helyt Szapáry Ferenc kérésének, azaz a teljes muraszombati uradalom továbbra is zár alatt maradt. Közben az országgyűlést és a honvédsereget is elhagyó Szapáry Antalt 1849. január 6-án Károlyi György gróf (1802-1877) pesti palotájában - tehát pontosan ott, ahol két nappal később Batthyány Lajost is - letartóztatták, ám Alfred Windisch-Grätz (1787-1865) tábornagy, az osztrák hadsereg főparancsnoka hamarosan szabadon bocsátotta. Miután Szapáry 1849. március 1-jéig nem jelent meg az országgyűlésen és távolmaradását sem igazolta, március 23-án lemondottnak nyilvánítottak. Azt követően, hogy Pest-Budát a magyar honvédsereg visszafoglalta, útlevéllel előbb Bécsbe, majd Grácba ment, és a világosi fegyverletételig osztrák felségterületen maradt.

9 Ezután visszatért Magyarországra és nyilvánosan segítette a fogságban lévő, majd halálraítélt Batthyány Lajos feleségét, Zichy Antóniát (1816-1888). Azon kevesek közé tartozott, akik igyekeztek közbenjárni annak érdekében, hogy a kivégzés előtti napon elbúcsúzhasson férjétől a börtönben, és elkísérte őt 1849. október 5-én az Újépületbe, amikor Batthyány Lajost utoljára felkereshette.

1

0 Szapáry Antal 1848-ban és 1849-ben tanúsított tevékenységét a Pesti Cs. Kir. Hadbíróság kivizsgálta, de nem ítélték el, és visszakapta minden, korábban zárolt birtokát, közöttük a muraszombati uradalmat is. 1861-ben, majd 1865-től a főrendi ház tagjaként részt vett a politikai közéletben, és 1861-ben, majd 1865 és 1881 között hat cikluson át a főrendi ház háznagyi teendőit látta el. 1869-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott, 1880-ban királyi főajtónálló-mesterré nevezték ki, és a Nemzeti Kaszinó elnöke volt. Szapráy Antal 1883. október 4-én Budapesten hunyt el, és négy nappal később Muraszombaton, a családi sírboltban helyezték végső nyugalomra." 8 VaML Vas Vármegye Törvényszékének iratai. Zár alatt volt javakat illető iratok, 1849. A muraszombati uradalom iratai. 9 KÁROLYI, 1932.1. 28.,; TILCSIK, 2002. 823. p.; DONADELLO-CSEH-POZSONYI, 2007. 129-130. p. ío KÁROLYI, 1932.1. 564-566. p.; URBÁN, 1981. 609-610., 613., 618-619. p. u TILCSIK, 2002. 823. p.; DONADELLO-CSEH-POZSONYI, 2007. 130. p.