Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának 1849 januárjában készült leltára
550 (1828-1898), aki 1848-ban és 1849-ben huszárkapitány, 1867 és 1872 között Zala megyei főispán, 1873-tól 1883-ig fiumei kormányzó, valamint Georgina (1831-1854) született. Szapáry Antal és neje 1847-ben elváltak, és Keglevich Auguszta még abban évben Batthyány Kázmér gróf (1807-1854) felesége lett. Szapáry Antal annak a Szapáry Péter bárónak (1630-1703) az ükunokája, akinek nevéhez fűződik többek között a muraszombati uradalom 1687-ben, valamint a szécsiszigeti uradalom 1689-ben történt megvásárlása. A reformkorban többek között a muraszombati uradalom tulajdonosa volt Szapáry Antal. Az 1830-as évek közepétől Széchenyi Istvánnal (1791-1860) közeli baráti viszonyt ápoló, de Batthyány Lajos (1807-1849) köréhez tartozó, a liberális ellenzéki főrendek között számontartott Antal gróf részt vett az 1832/36., az 1839/40., az 1843/44. és az 1847/48. évi országgyűlés felsőtáblájának munkájában. Vas megye 1845. november 3-ai közgyűlésen a főispáni helytartó, Zichy-Ferraris Bódog gróf (1810-1885) a megye táblabírájává nevezte ki, majd az 1848. május 1-jei közgyűlésén a megyei közgyűlés funkcióját átvevő megyei képviseleti bizottmány és a választások lebonyolítására alakult ún. központi választmány tagjává is megválasztották. Szapáry Antal a muraszombati választókerületben jelöltette magát az első népképviseleti választásokra, és 1848. június 23-án Berke Józsefet megelőzve országgyűlési képviselői mandátumhoz jutott. Aktívan politizált az országgyűlésen, mígnem a ház 1848. augusztus 24-ei ülésén több képviselővel együtt - mondván, részt kívánnak venni a Szenttamás elleni harcban - eltávozásért folyamodott, és az engedélyt meg is kapta. 1848. szeptember 16-án pedig - arra való hivatkozással, hogy István főherceg (1817-1867) nádorral együtt táborba száll-eltávozási engedélyt kért és kapott. István főherceg mellett volt, amikor a nádor 1848. szeptember 21-én, Balatonszemesnél a Kisfaludy gőzös fedélzetén találkozni akart Jellacictyal (180 l-l 859), aki azonban erre nem volt hajlandó. Miután István főherceg nem sokkal később elhagyta Magyarországot, Szapáry előbb Móga János (1785-1861), majd Görgey Artúr (1818-1916) parancsőrtisztjeként teljesített katonai szolgálatot, és az előbbi tény következtében szeptember 28-án jelen volt a sukorói haditanácson, majd másnap a pákozdi ütközetben, és egyike volt a bánnal szeptember 30-án megkötött fegyverszünet aláíróinak. A bán Bécs felé menekülő csapatait üldöző sereg tagjaként - bár érdekes módon, nem uniformisban, hanem civil ruhában - részt vett az október 30-án lezajlott schwechati ütközetben. 1848. november 16-án pedig honvéd őrnaggyá nevezték ki. December 29-én még jelen volt a népképviseleti országgyűlésen, Debrecenbe azonban már nem követte a törvényhozást, és 1849 elején elhagyta a honvédsereget is. 2 2 KÁROLYI, 1932.1.16-17. p.; TILCSIK, 2002.822-824. p.; DONADELLO-CSEH-POZSONYI, 2007.129. p.
