Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Szirácsik Éva: „Ország, világ, víz hajtotta"
Szirácsik Éva: „ Ország, világ, víz hajtotta " 537 esetében mutatható ki úgy, hogy a mostohafiúkat és a lánygyermekeket nem vettük számba, hiszen lányokra vonatkozó adatokat nem tüntettek fel az urbáriumban. 197 esetben ismert a jövevény érkezésének dátuma, ami alapján elmondhatjuk, hogy megjegyezték azt is, ha valaki akár 40 évvel korábban vándorolt a Koháry-birtokra, mint a horti Csuka Pál, vagy a gyöngyösi Bozik Albert, Verpeleti Ferenc, Solti János. Éppen úgy jövevénynek nevezték tehát a 4 évvel korábban Visznekre költöző Nagy Györgyöt, mint a 35 esztendővel korábban Gyöngyösre érkező Gecsy Istvánt. Az időmegjelölésnél elsősorban az ott tartózkodás időtartamát adták meg, például „van 20 esztendeje, hogy itt lakik". Olykor a megérkezés dátumát határozták meg, amit olyan emlékezetes történelmi eseményhez kapcsoltak, amely gyakorta meghatározta további életüket. A migráció dátumaként megnevezett események alapján megfigyelhetjük, hogy a korabeli lakosság számára melyek voltak a korszakhatárt jelentő történelmi események. 1 2 A hollókői Nagy Mátyás apja Hollókőn hadnagy volt, „mikor keresztény bírta, meddig pedig a török Szécsényben és Hollókőb[en] lakott" Rimócon élt. A gyöngyöspatai Nagy János Fülekről érkezett, „mióta Fülek elveszett, azóta itt lakik", vagyis 1682-től, Sándor Krizsán pedig Lestről érkezett Balassagyarmatra „még Fülek veszedelmekor". A keszegi Pásztor Antal a Hont vármegyei alsópalojtáról akkor költözött el, amikor „a török Bécs alatt volt" 1683-ban. A balassagyarmati Oravecz János az Árva vármegyei Nyisnyáról jött 1691-ben, „ottan kamara jobbágya volt Thököly rebelliója után", Thököly fejedelemségének bukása pedig 1685-re tehető. A gyöngyöstarjáni Kerekes Gergely „ Buda vételétőlfogva itt lakik ", azaz 1686-tól. A keszegi Fabian György ősei csábrágvarbókiak voltak, „Buda vételekor szakadott el onnét, azóta Szátokon lakott, onnét jött ide lakni, az apja a mféjlftósájgos úr kocsisa volt Buda vételekor, és ugyanottan is veszett Buda alatt, és akkor kicsiny volt, az apját nem is ismerte, az anyja vitte volt Szátokra, azóta ottan szolgálgatott hol egynél, hol másnál. " A jövevények érkezésének 40 éve alatt azonban más kitüntetett történelmi események is történtek, így például a Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 között. A császárhű Koháryak birtokait ekkor elkobozták, mivel II. Rákóczi Ferenc állama kiterjedt ezekre a részekre is. A gazdák azonban ezt az időszakot az időmegjelölésnél „kifelejtették". A Heves vármegyei birtokrészhez közeli Eger visszavételéről egy gazda esetében sem tettek említést, amely csatában a földbirtokos Koháry István éppúgy részt vett, mint a füleki, budai harcoknál. Ne felejtsük el, hogy Koháry István 1682 és 1685 között Thököly Imre fogságában volt, birtokait ekkor is elvesztette, ám erre az időszakra sem utaltak a gazdák. 1 3 A gazdák megélt történelme tehát kapcsolódott a földbirtokos életéhez, bár figyeltek arra, hogy ne jelenjen meg vallomásaikban időmegjelölésként a birtokelkobzások időszaka. 12 A történészi „mesterséges idő" mellett a korabeliek emlékezetének korszakait is fegyelembe vettük, mert „Minden egyes kollektív emlékezet egy időben és térben jól behatárolt csoportot hordoz". LEDUC, 2006. 98-99. p. 13 A Koháryak történetére vonatkozó gazdag irodalom közül Nagy Iván kiváló összefoglalására hivatkozunk. NAGY, 1859. 291-292. p.
