Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez

Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez 527 alkalmas ingyen telekkel; az építkezéshez szükséges készpénzzel; és egy évi közmunká­val. Ma már nem tudhatjuk, hogy melyik érv döntötte el a székhely vitát Szolnok javára. Az 1876-ban megszületett területrendezési törvény alapján a tárgyunk szempont­jából érintett területen megalakult Eger székhellyel Heves megye, Szolnok székhellyel Jász-Nagykun-Szolnok megye, a Kiskunság pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye része lett. A törvény képviselőházi vitájában még egyszer felmerültek az 1873/74-ben el­hangzottak, a székhely körül újra fellángoló vitában immár csak Jászberény és Szol­nok volt érintett, Eger és Gyöngyös között eldőlt a harc Eger javára. A területrendezési viták forrásanyagáról érdemes még egy megjegyzést tenni. A tét nagysága miatt, a kérvények száma, az érvek és ellenérvek sokasága ugyancsak megnövelte a belügyminiszter „iratforgalmát". Ezek a kérvények a korszak vitakultú­rájába adnak széleskörű betekintést, nyomon követhető bennük a reformországgyűlé­sek szónokainak történelmi példákkal zsúfolt, dagályos stílusa, ugyanakkor megjele­nik a polgári kor politikusainak előfutára is a gúnyos, sokszor „csúsztatott" adatokkal manipuláló modorával. És megjelenik, és beleszól a politikai döntésekbe a sajtó is. Különösen hangulatos cikkek olvashatók a szélsőbaloldal újságjában, a Nép Zászlójában, az 1876-os képvi­selőházi tárgyalások idején. A javaslatról a lap summá- zata igen lesújtó: „A megejtett kikerekítésből tehát valódi gyakorlati eredményt ne várjunk. Minden igazolt számítás nélkül lett végrehajtva és alig fog egyebet eszközölni, minthogy némely megyét felizga­tott, lakosságát talpra állította, mintha más dolguk sem lenne. " 1 0 A javaslatot előter­jesztő Tisza Kálmán sem menekült meg a lap haragjától, éles gúnnyal jelent meg a hír, miszerint a tárgyalásokon Tisza Kálmán „sokszor szólalt fel, de semmit sem mon­dott " n Szinte természetesnek tekinthetjük a Jászberényben Lehel Kürt néven megjelenő újság hangnemét: „A központi helyheztetés oly nyomatékos ok, mellyel szemben min­den egyéb elenyészik, s köszönjék meg a jászok, ha a megyeház a Tisza partján, s nem a Tisza medre közepén lesz. Arra hivatkoznak, hogy Heves megye székhelyéül Eger meg­hagyatott, noha szélről esik! - Igaz; de következetlenség lenne mégis, ugyanezen okból a Jászkun megye székhelyéül meghagyni Jászberényi, következetlenség lenne azért, mert Jászberény nem esik egészen szélrő l mint Eger! ...A történeti múlt? A székhely iránti ragaszkodás? Múzeumba való! Van is szükség Magyarországon ilyen „ érzel­mekre " - arra Rotschild semmit sem ad! " u Irodalom SERES, 1975. SERES PÉTERNÉ: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Szolnok, 1975. Levéltári Füzetek 2. 10 Nép Zászlója, 1876. június 17. 11 Uo. 1876. június 3. 12 Lehel Kürt, 1876. május 28.

Next

/
Thumbnails
Contents