Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez

Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez 527 alkalmas ingyen telekkel; az építkezéshez szükséges készpénzzel; és egy évi közmunkával. Ma már nem tudhatjuk, hogy melyik érv döntötte el a székhely vitát Szolnok javára. Az 1876-ban megszületett területrendezési törvény alapján a tárgyunk szempontjából érintett területen megalakult Eger székhellyel Heves megye, Szolnok székhellyel Jász-Nagykun-Szolnok megye, a Kiskunság pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye része lett. A törvény képviselőházi vitájában még egyszer felmerültek az 1873/74-ben elhangzottak, a székhely körül újra fellángoló vitában immár csak Jászberény és Szolnok volt érintett, Eger és Gyöngyös között eldőlt a harc Eger javára. A területrendezési viták forrásanyagáról érdemes még egy megjegyzést tenni. A tét nagysága miatt, a kérvények száma, az érvek és ellenérvek sokasága ugyancsak megnövelte a belügyminiszter „iratforgalmát". Ezek a kérvények a korszak vitakultúrájába adnak széleskörű betekintést, nyomon követhető bennük a reformországgyűlések szónokainak történelmi példákkal zsúfolt, dagályos stílusa, ugyanakkor megjelenik a polgári kor politikusainak előfutára is a gúnyos, sokszor „csúsztatott" adatokkal manipuláló modorával. És megjelenik, és beleszól a politikai döntésekbe a sajtó is. Különösen hangulatos cikkek olvashatók a szélsőbaloldal újságjában, a Nép Zászlójában, az 1876-os képviselőházi tárgyalások idején. A javaslatról a lap summá- zata igen lesújtó: „A megejtett kikerekítésből tehát valódi gyakorlati eredményt ne várjunk. Minden igazolt számítás nélkül lett végrehajtva és alig fog egyebet eszközölni, minthogy némely megyét felizgatott, lakosságát talpra állította, mintha más dolguk sem lenne. "

1

0 A javaslatot előterjesztő Tisza Kálmán sem menekült meg a lap haragjától, éles gúnnyal jelent meg a hír, miszerint a tárgyalásokon Tisza Kálmán „sokszor szólalt fel, de semmit sem mondott "

n Szinte természetesnek tekinthetjük a Jászberényben Lehel Kürt néven megjelenő újság hangnemét: „A központi helyheztetés oly nyomatékos ok, mellyel szemben minden egyéb elenyészik, s köszönjék meg a jászok, ha a megyeház a Tisza partján, s nem a Tisza medre közepén lesz. Arra hivatkoznak, hogy Heves megye székhelyéül Eger meghagyatott, noha szélről esik! - Igaz; de következetlenség lenne mégis, ugyanezen okból a Jászkun megye székhelyéül meghagyni Jászberényi, következetlenség lenne azért, mert Jászberény nem esik egészen szélrő

l mint Eger! ...A történeti múlt? A székhely iránti ragaszkodás? Múzeumba való! Van is szükség Magyarországon ilyen „ érzelmekre " - arra Rotschild semmit sem ad! "

u Irodalom SERES, 1975. SERES PÉTERNÉ: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Szolnok, 1975. Levéltári Füzetek 2. 10 Nép Zászlója, 1876. június 17. 11 Uo. 1876. június 3. 12 Lehel Kürt, 1876. május 28.