Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Pósán László: A Német Lovagrend poroszországi majorságai a 15. században

436 komoly összeggel tartoztak a lovagrendnek a majorokból vásárolt téglákért.

12

7 Több curiában malom is működött. Fő feladatuk a komtúrság konventjei számára szükséges liszt előállítása volt, de egyúttal komoly bevételi forrást is jelentettek a Rendnek. Mühlhofban például 1437-ben 6, Dollstädtben pedig 4 vízikerékkel meghajtott nagy malma volt a lovagoknak.

12

8 Poroszországban a Német Lovagrend őrlési kényszert érvényesített, azaz alattvalói a lakóhelyüknek megfelelően meghatározott malomban voltak kötelesek őröltetni. Az őrlési díj 1 Scheffel gabona után annak tizenhatod része volt, amit pénzben vagy természetben kellett megfizetni.

12

9 1451-ben a marienburgi körzetből 12, a danzigiból 15, a königsbergiből 8, azelbingiből pedig 7 gulden bevétel (= 21 márka)

13

0 származott a lovagrend saját üzemeltetésében lévő majorsági malmai után.

13

1 Ugyanakkor egy-egy malom felépítése, majd fenntartása és karbantartása tetemes kiadást is jelentett. 1398-ban például a roggenhauseni őrlőmalom téglából történő újjáépítése, egy új malomcsatorna, továbbá egy kallómalom építése összesen 443 márkába (886 gulden) került.

13

2 1402-ben a marienburgi körzet malmaiért felelős lovagrendi tisztségviselő, a Mühlmeister a malmokhoz szükséges fáért és malomkövekért 84 márkát fizetett.

13

3 A malmoknak ugyanakkor az állattartásban is volt némi szerepük: az őrléskor keletkező korpával disznókat hizlaltak. Az elbingi Mühlmeisternek például évente meghatározott számú disznót kellett a konvent számára hizlalnia.

1"

1

4 A fontosabb közlekedési utak mellett fekvő majorokban a lovagrend kocsmákat, fogadókat is létesített. Dollsädt major például az egyik fontos kiindulópontja volt az Elbingbe és Marienburgba vezető utaknak. Preußisch Mark ugyancsak jelentős megállóhelynek számított az északról Deutsch-Eylau felé vezető úton.

13

5 A majorsági kocsmákat többnyire a Rend alkalmazottai üzemeltették, és a helyben főzött sört értékesítették.

13

6 A német lovagrendi majoroknak két fő típusa volt: a közvetlenül egy-egy rendház (vár) melletti, nem önálló Hof, és az önálló Vorwerke, amely egyfajta települést, és egyben helyi közigazgatási, bíráskodási központot is jelentett.

13

7 A rendházak melletti majorok, mint elő- vagy külső várak (Vorburg) gyakran egybeépültek a kolostorerődökkel, várakkal, ahogyan például Roggenhausen vagy Engelsburg esetében.'"

8 127 WUNDER, 1968. 149. p. 128 GZB., 123-124. p. 129 ASP

., II. Nr. 166.; ERLEN

, 1992. 207. p. 130 1 gulden 0,5 porosz márkát tett ki. Lásd PÓSÁN, 2000/a. 240. p. NI SARNOWSKY, 1993. 155. p. 132 TB„ 1896. 11. p. 133 MKB., 86-87. p. 134 SEMRAU (Hrsg.), 1937. 47^18. p. 135 WUNDER, 1968. 147-149. p. 136 PósÁN, 2006. 40—41. p. 137 BOOCKMANN, 1983. 555. p. 138 NOWAK, 1989. 158. p.