Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Pósán László: A Német Lovagrend poroszországi majorságai a 15. században
426 1404-ben pedig 95-öt." 143 l-ben Beister majorban 11 szekérhúzáshoz használt fogatos lovat, 20 szántáskor használt igáslovat, a Rend futárai számára váltó lóként 11 hátaslovat, és 80, katonai célra szolgáló csatalovat tartottak. 1 2 A 14. század végén, 1396-ban az elbingi rendházban összesen 588 ló volt. 1 3 Az inventáriumokban szereplő czocht vagy czucht, illetvepflugczuchte szavak 1 4 ekét, és a hozzá tartozó, fogatolásra szolgáló lószerszámot, hámot jelentette. 1 5 A lovaknak a poroszországi mezőgazdaságban játszott fontos szerepét jelzi a thorni komtúr 1430 októberében írott levele is. Ebben arról számolt be a nagymesternek, hogy a lovak valamiféle járvány miatti pusztulása következtében az emberek nem tudják megművelni szántóikat, s ezért 60 ökröt kellett vásárolni. Két évvel később mazóviai kereskedők igavonó lovak és ökrök beszerzésére kaptak megbízást a Német Lovagrendtől. 1 6 1431 augusztusában Memel komtúrja azt írta a nagymesternek, hogy az ő területén is sok ló elpusztult, ezért nincs elegendő igavonó állata a szekerekhez. Hasonló tartalmú levelet írt Strasburg komtúrja is 1433-ban. 1 7 De a lovagrend tagjainak, szolgálóinak, fegyvereseinek élelmezése, ellátása sem lett volna lehetséges kizárólag a paraszti cenzusbefizetésekből vagy természetbeni járadékokból. A 15. század elejéről származó adatok szerint egyetlen korabeli német fejedelemségben sem volt akkora jószágállomány, mint amennyit a Német Lovagrend majorjaiban tartottak. 1 8 1400 táján a Rend saját kezelésében lévő birtokain mintegy 16 000 ló volt (ebből kb. 7200 nagytermetű, páncélos hadviselésre alkalmas fajta), 19 10233 szarvasmarha, 20 645 sertés, és 59 232 darab juh. 2 0 A Német Lovagrend cenzusból járadékokból származó bevételei nem csak a paraszti gazdaságok viszonylag csekélyebb száma miatt maradtak el szükségleteihez mérten, hanem azért is, mert Poroszország telepesekkel történő benépesítésének előmozdítása érdekében a lovagok a paraszti kötelezettségeket alacsony szinten szabták 21 meg. A cenzust többnyire pénzben kellett fizetni, a naturális kötelezettségek pedig döntően kenyérgabonára (búza, rozs, árpa), viaszra és némi baromfira (tyúk, liba) vonatkoztak, lábasjószágokra nem. A szükséges lovakat, szarvasmarhákat, juhokat és sertéseket ezért a Német Lovagrendnek saját gazdaságaiban kellett tartania. Ebből következően a lovagrendi majorok elsősorban állattartással foglalkoztak, tevékenységükben a szántóföldi művelés kisebb jelentőségű volt. 2 2 Az inventáriumok többnyire u GÄB ., 597-598. p. 12 GAB., 163. p. 13 GÄB ., 78. p. 14 GAB., 751., 752., 754., 870., 935. p. 15 DIECK , 1957. 167. p. 16 EKDAHL, 1991. 38. p. 17 Idézi RÜNGER, 1925. 284. p. 18 BOOCKMANN, 1983. 576. p. 19 TOEPPEN, M. 1867. 693. p. 20 SARNOWSKY , 1993. 278-280. p. 21 Erről lásd PÓSÁN, 2004. 33-58. p. 22 SARNOWSKY, 1993. 267-268., 272. p.
