Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Ifj. Barta János: Uradalom az ország szélén. (Jobbágyok és földesurak a homonnai uradalomban a 18. század végén)
Ifj . Barta János: Uradalom az ország szélén 41 sein 2036 jobbágy, 331 zsellér és 88 házatlan zsellér (subinquilinus) élt. A zsellér rétegekben mutatkozó jelentős különbséget az indokolja, hogy a népszámlálásnál a lakosság viszonylag széles, földdel nem rendelkező, de esetenként a mezőgazdasággal is alig kapcsolatba hozható rétegét tekintették zsellérnek. Az úrbérrendezéskor viszont csak a mezőgazdasággal kapcsolatban álló, Vg teleknél kisebb földdarabbal, vagy azzal sem rendelkező, de úrbéri szolgáltatásra kötelezett lakosokat sorolták közéjük. Az úrbérrendezéskor az uradalomban a jobbágyok kezén 676 5/g teleknyi földet írtak össze, ami 14634 % magyar hold szántót (14222 7/g holdat a telki-állományban, és 411 7/g holdat olyan kiegészítésként, amivel egyes településeken a túl kevés rétet pótolták, de amit nem számoltak a telkiállományba) továbbá 6222 ]A kaszás (falcastrum, szokták embervágónak is nevezni) rétet foglalt magába. Egy telekre így 21 hold szántó és 9,2 kaszás rét, egy colonusra 7 hold szántó és 3,1 kaszás rét jut. Ez-bár az egyes földosztályokban eltérő földnagyság tartozott egy telekhez 1 2 - nagyjából egyharmadnyi teleknek felelt meg. (Mivel az úrbéri tabellákban mellőzték az 1/8 teleknél kisebb földdel rendelkező zsellérek szántóit, így a földnagyságot a jobbágyok számával osztottuk el.) A II. József korabeli birtokösszeírás az uradalom településein ennél több - nevezetesen 38301 kataszteri hold 672 négyszögöl - szántót talált a parasztság használatában. Átszámítva ez 49791,8 magyar holdnak felel meg, ami - a népszámlálás 2547 telkes jobbágyával elosztva - 19,5 magyar holdat tenne ki jobbágyonként. (A földmérés sajnos nem terjedt ki a szántón kívüli területekre, így a rétekre, erdőkre, szőlőkre stb.) A II. József korabeli összeírások adatai tehát a jobbágyság földdel való ellátottságát az úrbérrendezés eredményeinél kedvezőbben tüntették fel. 1 3 Eszerint egy jobbágyra közel egész teleknyi szántó jutott. 12 Az I. osztályba tartozó településeken 20, a II-hoz tartozókban 22, a Ill-ban 24, a IV-ben 26 (magyar) hold szántót soroltak egy telekhez. A rétek esetében a differenciálás nem volt ennyire következetes. Az I. osztályban egy telekhez 6-8 kaszás, a II-IV-ben általában 10 kaszás rétet soroltak. 13 Ennek csak részben lehetett oka, hogy ez esetben a zsellér-földeket is beszámították. Feltételezéseimet lásd BARTA, 1999. 47-56. p.
