Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Petercsák Tivadar: A Heves megyei közbirtokosságok levéltári forrásai

PETERCSÁK TIVADAR A HEVES MEGYEI KÖZBIRTOKOSSÁGOK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI A Bán Péter által szerkesztett Magyar történelmi fogalomgyűjtemény a közbirtokosság kifejezés kétféle értelmezését adja: „ 1. A feudális tulajdonviszonyok uralma idején nemesi közbirtokosságot (compossessoratus) jelentett, amikor nem egy, hanem több földesúr kezén voltak egy település földjei és jobbágysága ... A közbirtokosok a jobbágytelkeket rendszerint pontosan felosztották egymás között, de a közös erdőkkel, legelőkkel ezt már nem tudták megtenni és éppígy közösen élvezték a kisebb királyi haszonvételekből származó jövedelmeket... 2. A jobbágyfelszabadítás után, a közbirtokosság már nem lehetett nemesi jellegű, hanem a volt úrbéresek, egy-egy település parasztságának közösen bírt ingatlanaiból állt. A közbirtokosok a közös részeket döntően erdőt és fel nem osztott legelőt-vagyonuk arányában használhatták. A közös legelő tulajdonosai legelőtársulatokat alkottak."

1 A népi erdő- és legelőhasználat témakörben az 1970-es évektől végzett néprajzi gyűjtések mellett hasznos adatokat nyújtottak számomra az észak-magyarországi múzeumok adattáraiban és levéltáraiban található írásos források.

2 A továbbiakban a Heves Megyei Levéltár azon irattípusaira kívánom felhívni a figyelmet, amelyek a rendi társadalom nemesi közbirtokosságaira, illetve a polgári korszak paraszti erdő- és legelőközösségeire vonatkozóan tartalmaznak alapvető információkat.

3 Heves megyében a 18. század végén, a II. József korabeli népszámlálás adatai szerint 6,7% volt a nemesek aránya, szemben az országos 5%-os átlaggal.

4 Soós Imre kutatásaiból tudjuk, hogy Heves megye jobbágyfalvainak nagyobb részében nem egy, hanem több földesúr rendelkezett tulajdonjoggal, de voltak jobbágyok nélküli kuriális falvak is.

5 Tipikusan nemesi közbirtokossági tulajdonban voltak a többuras falvak erdői. Heves és Külső-Szolnok Vármegye Törvényszékének irataiban (IV-9/d) a polgári perek között találunk az ivádi, a nagyrédei és a domoszlói nemes közbirtokosok erdőhasználatára vonatkozó adatokat. Nagyrédén 1752-ben, 1761-ben és 1762-ben kötöttek 1 Történeti fogalomgyűjtemény 1980. 504-505. p. 2 A kutatási eredményeket közreadó fontosabb munkák: PETERCSÁK, 1989.; PETERCSÁK, 1997.; PETERCSÁK, 2001.; PETERCSÁK, 2003. 3 A közbirtokosságok gazdag irodalmából kiemelve lásd: KÁLLAY, 1983.; JABLONKAY, 1968.; OROSZI, 1991.; SZABÓ, 1980.; SZILÁGYI, 2000. 4 DÁNYI-DÁVID, 1960. 63. p. 5 Soós, 1975.