Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága

Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága 405 tol egy különleges célra: „midőn nagyságtok a középlaki réten jönni fog, a vár oldalából salvet adhassak".

4

1 Az udvarbíró szerint 1775 novemberében Almáson három hete a tornác építésével foglalkoztak, s a szarufák állításán, hogy azután jöhessen a zsindelyezés, ami a munkálatok befejezését jelentette. Ugyancsak a ház mellett „ aléé fákat" ültettetett, valamint mogyorófákat is, a sövény mellett.

4

2 Ezzel kezdetét vette az almási curia átépítése, amivel Csáky Kata- a férje által átalakíttatott Küküllővárhoz hasonlóan - kedvelt tartózkodási helyét akarta csinosítani. Ezért akarta 1777-ben az almási kertben - a már meglévő négy mellé - még két újabb lámpás felállíttatását is.

4

3 1791-ben a grófnő lányát kérte az építőanyagok felméretésére, tehát valószínűleg Bethlen Rozália közreműködésével tervezte az „építést". Kiss Boldizsár nagyalmási udvarbíró 1792 április elsején megnyugtatta, hogy minden készen áll a belső átalakításhoz: „az épülethez kívántató matériáiékon is rajta vagyok, és leszek, tellyes ügyekezettel" 44 A következő évben mesterembereket hozatott, hogy egy almási új malmot építtessen, az urasági udvar pincéit újra gerendáztassa, a padlásokat „megpadoltassa", azzal a szándékkal, hogy „excellentiádnak méltóságos maradékját is kiszolgálja".

4

5 1779-ben végeztek átalakításokat a kolozsvári házon is. A ház felét egy bizonyos Szilvási úr követelte magának, de Kádár Mózes megnyugtatta a grófnőt, hogy a koloszvári magistrátuson „meg nem nyeri a háza felit, mert arról bizonyos törvények vagyon, hogy itt valakinek házát az adóért executióval elfoglalják, és 15 napra a megváltásra admoneálják, és ha az alatt ki nem váltja, soha többé hozzájussa nem marad és az ollyant a magistrátus mindenkor örökössön szokta eladni".

4

6 A malmok, vendégfogadók és gabonásházak rendben tartása vagy újak építése is az udvarbírók feladata volt. 1763-ban Bilakon malom és vendégfogadó építését tervezte Gyulai Z. András megbízott, valamint a malomárokból kifolyó víz felhasználásával halastó is készült, ezt ponttyal és kárásszal akarták megtölteni.

4

7 1 773-ban Ádámoson, 1775 őszére Szurdokon is átépítésre került a malom, valamint Kettősmezőn és Pusztaszentmihályon a kocsmaház. Az utóbbi faluban „annyira oda vagyon" a vizes helyre épített kocsma, hogy Czirjék József szerint feltétlen új helyre kell egy vendégfogadót építeni. 178 l-ben a bilakialsó malom egy kerékkel való bővítését kérte Árkosi Ferenc, úgy, hogy egy birtokcserével (egy csizmadia földje helyett kellett másikat adni) a malomárki vizet távolabbra lehessen vezetni, s így áradások alkalmával az szabadon el41 A nagyalmási vár oldaláról van szó. Fond Jósika No. 661. 17. p. 1759. október elsején írott levél. 42 Fond Jósika No. 661. 88-89. p. Czirjék József levele Almásról 1775. november 27. 43 Uo. No. 662. 33. és 27. p. Bethlen Miklósnak 1777. július 29-én írott levél. A küküllővári kertben állókhoz hasonló lámpákat szeretett volna Almáson is állítani. 44 Uo. No. 662. 124-125. p. 1791. május 5. és Uo. No. 661. 323-324. p. Kemencéket csináltattak, s az ehhez szükséges téglavetést kezdetét tervezték húsvét utánra. 45 Uo. No. 661. 332. p. 1793. március 16-án, Nagyalmásról küldött levél. 46 Uo No. 661. 145. és 143-144. p. A padlót és az ajtók festését végezték, de nem egyszerű festés lehetett, mert Kádár Mózes aranyozásról is írt a grófnőnek. Szilvási úr feltehetően azonos Szilvási Ádám (1718-1770) Kolozs vármegye táblabírájának valamely leszármazottjával. 47 Uo. No. 661.32. p.