Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Paksy Zoltán: A vármegyei elit politikai orientációja és a konzervativizmus gyökerei Zalában a 19. században
380 konzervativizmus egyre inkább szembefordult a liberalizmussal, s a magyar nemzeti érdekek védelmét már nem a liberális jogkiterjesztés híveivel szövetségben, hanem éppen ellenükben, a fennálló társadalmi rend és a történeti magyar alkotmányosság védelmében látta. 3 7 Ezt a nézetet azok a társadalmi rétegek képviselték, amelyek az ország modernizálódása és kapitalizálódása során alulmaradtak a piaci versenyben és ezért fokozott mértékben igényelték az állam segítségét. Ez jól láthatóan fogalmazódott meg a fent idézett beszédben, de a néppárt programjában is: „Követeljük mindazon törvényes intézkedések megtételét, melyek a földmívelő népnek a hazában való megélhetését és gyarapodását biztosítják. [...] Pártunk a kisiparost és munkást a nagyiparral és a tőkével való versenyben az állam által kívánja az őt megillető védelemben részesíteni." 3 8 Támogatás iránti igényüket azzal támasztották alá, hogy magukat a magyar nemzet teljhatalmú képviselőinek, egyben a magyar nemzetkarakter törzsökös letéteményeseinek nevezték, akiknek a bukása az egész nemzet pusztulását jelentené. 39 Nézetükben a magyar nemzet fennmaradását kizárólag az ő helyzetük és társadalmi privilégiumrendszerük fennmaradása biztosítaná. Ellenkező esetben a társadalomban uralomra jut a nemzettől idegen mentalitás és életforma, amely a magyar nemzet tagjai számára hátrányos helyzetet, s hosszabb távon még súlyosabb következményeket, nemzethalált eredményezne. Ilyen idegen mentalitás volt számukra a nyereségorientált kapitalista vállalkozás, a pénzügyi spekuláció vagy a hagyományokat levetkőző, racionalizált gazdálkodás. Ezek kivédésére biztosítani kell, hogy az általuk nemzetfenntartó osztályoknak nevezett rétegek uralmi helyzete megmaradjon és a magyar társadalmat jellemző életforma, szokások és hagyományok rögzüljenek. Ez a nemzetfenntartó osztály feladata, melynek úgy tesz eleget, hogy a társadalmat ellenőrzés alatt tartja, biztosítja a hagyomány és a tekintély tiszteletét, s egyfajta szociális kontrollt alkalmaz. 4 0 Ezeknek az újkonzervatív politikai erőknek a társadalmi bázisát a bene possessionatus utóda, a nemesi eredetű földbirtokos és tisztviselő réteg, a dzsentri vezette, amely nehezen tudott belenyugodni privilegizált társadalmi állásának elvesztésébe, s a múlt hagyományaira hivatkozva igyekezett előjogainak újfajta legitimációt biztosítani. 4 1 Ez a réteg már a reformkorban is kiemelkedett környezetéből nagyobb műveltsége révén, s bár a 19. század végén a felemelkedő polgári rétegek miatt ezt már nem mondhatta el magáról, mégis történelmi és kulturális hagyományaira hivatkozva igényelte magának a vezető szerepet. Politikai programjában a fennálló dualista monarchiához való viszony a hagyományos rendi alkotmányvédő felfogáshoz képest új, nacionalista alapról fogalmazódott meg. E szerint a legfőbb politikai és nemzeti érték a magyar társadalom hagyományos rendjének és a történeti alkotmányosság változatlan formában történő fennmaradása, ez ugyanis pontosan illeszkedik a magyar nemzet ka37 SZABÓM., 2003. 120-121. p. 38 MÉREI, 1971. 148-149. p. 39 SZABÓM., 1981. 361. p. 40 SZABÓM., 1989. 180. p. 41 CONCHA , 1910.8-9. p.
