Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Paksy Zoltán: A vármegyei elit politikai orientációja és a konzervativizmus gyökerei Zalában a 19. században
378 1880-as évek közepére - annak ellenére, hogy országosan magabiztos választási győzelmet aratott - a szabadelvű pártnak Zalában csupán egyetlen mandátuma maradt! A másik tendencia az ellenzékiség irányát, illetve annak változását mutatta. Az ellenzéki képviselői helyek többségét kezdetben a 48-as tradíciókat ápoló Függetlenségi Párt szerezte meg, melynek azonban a befolyása a megyében választásról választásra folyamatosan csökkent/ 0 Az ellenzékiség súlypontja egyre inkább a konzervatív oldalra tolódott, melynek képviselői a kormányzattal, s annak liberalizmusával 67-es alapon, de mérsékelt konzervatív programmal szálltak szembe. 3 1 Ráadásul megjelent mellettük a szélsőjobb is, az Istóczy Győző-féle Antiszemita Párt ugyanis Zala megyéből az 1880-as években három mandátumot tudott elhódítani. 3 2 A kormánypárt és a különböző ellenzéki pártok közötti küzdelem végül az 1890-es évekre tisztult le, amikor megalakult az a politikai párt, amelynek e pillanattól kezdve Zala az egyik legszilárdabb bázisának számított. Ez a párt az 1895. január 28-án megalakult Katolikus Néppárt volt, amely a következő évben megrendezett választáson mindjárt négy zalai mandátumot szerzett. Ez a tény azért figyelemre méltó, mivel a néppárt országosan csupán 18 képviselői hellyel rendelkezett. 3 3 Hasonló helyzet alakult ki 1901-ben is, akkor 25 parlamenti mandátumából került ki négy Zalából. A megye országgyűlési képviselői között a néppárti politika több országosan ismert képviselőjét is láthatjuk, így például Zichy Aladárt, a Katolikus Néppárt alapítójának és első vezérének, Zichy Nándornak a fiát. A nagybirtokos arisztokrácia által vezetett néppárt meghirdetett programjában ideológiájának fundamentumát a következőképpen körvonalazta: „Magyarország keresztény állam. Kell, hogy társadalma keresztény jellegét megtartsa. [...] Magyarországot Szent István keresztény államnak szervezte, a királyságot és a nemzet intézményeit ezen alapra fektette, a magyarságot a keresztény civilizáció tartotta meg, más alapokon nemzetünk meg nem állhat, keresztény hit és erkölcs nélkül társadalom és állam romba dől." 3 4 Gyakorlati vonatkozásban a párt követelte a polgári házasság és anyakönyvezés, valamint a zsidó felekezet emancipációjának revízióját, s a katolikus felekezet társadalmi érdekérvényesítését szorgalmazó kívánságok mellett megfogalmazott egy sor antikapitalista követelést is, így a „gazdaközönség" fokozottabb védelmét, tőzsdeadó bevezetését, a kisiparos és munkás állami védelmét „a nagyiparral és tőkével való versenyben" stb. 3 5 30 A Függetlenségi Párt 1875-ben 4 mandátumot szerzett, 1878-ban és 1881-ben hármat-hármat, 1884-ben kettőt, 1887-ben és 1892-ben pedig egyet-egyet. 31 A konzervatívjobboldali képviselői helyek száma: 1875: 1, 1878:2, 1881:4, 1884:5. 32 1884-ben és 1887-ben Vadnay Andor a tapolcai, Szemnecz Emil pedig egy időközi választáson 1885-ben a zalaegerszegi választókerület mandátumát szerezte meg. Itt kell megjegyezni azt is, hogy a tiszaeszlári per nyomán 1883-ban fellángolt antiszemita zavargások egyik súlypontja Zala megyében volt. 33 BOROS-SZABÓ, 1999. 150. p. 34 MÉREI, 1971. 150. és 153. p. 35 Uo. 164-166. p.
