Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Oborni Teréz: Bornemissza Pál és Dobó István távozása Erdélyből (1556)
Oborni Teréz: Bornemissza Pál és Dobó István távozása Erdélyből (1556) 359 ság te kegyelmeteknek de ha majdfarkasfogát kimutatja, és római király őfelsége most kihúzza kézit, oltalmát, kegyelmét az országiul, miképp fogja ez maréknyi ország magát védelmezhetnie? Késő lesz majd akkor az rimánykodás, bánat, szégyen és kérés. De erről most hiában szólunk, mert nem tetszik ez megvakult, megátalkodott országnak az jövendőre is tekinteni, salvavi animam meam [én megőriztem lelkemet]. Báling uramat várjuk ez órában Dobó István uramtól vissza, de ne várják te kegyelmetek, hogy soha hiitinktűl elszakadjunk, római király urunk őfelsége, az mi kegyelmes urunk, fejedelmünk, királyunk, neki élünk, halunk, sic me Deus conservet et animae salutem largiatur, [Isten engem így őrizzen meg, és lelkem üdvét gyarapítsa] nem is szorultunk úgyannyira ez maréknyi országnak püspökségére, praelátusságára, vagyon még keresztyén világban más püspökség, nem is vágyunk ippen püspökségre, hanem hitünknek és adott szavainknak és esküvésinknek megtartására és ha kell, jó szívvel szenvedünk az keresztyénségért, és igaz, szent, boldogító vallásunkért. Isten tartsa meg kegyelmedet szent oltalma alatt, világosítsa te kegyelmed elméjét, hogy az jót és az igazat látván, az jót és igazat tántoríthatatlanul kövesse mindenekben. Látja ezt Isten, hogy szívemből mind te kegyelmednek, mind másoknak, sokaknak tiszta szívemből kívánom, kérvén Istent, hogy kegyelme, irgalma, oltalma legyen kegyelmeteken mindörökké és főképpen ez órában. Amen. Datum in Castro nostro Gialu, die 15 mensis Mártii, anno Salutiferis incarnationis Domini 1556. [Kelt Gyalu várunkban, március 15-én, az Üdvösséghozó Úr megtestesülésének 1556. évében.] Paulus Abstemius [Bornemissza Pál] episcopus manu propria [püspök, saját kezével] Ez órában jöve meg Báling uram, mondják elindultak volna már az követek, nemsokára várjuk, addig is készülünk és mozdulunk, az új fegyveres nép elérkezett már az országnak széleire, itt az benn való még ez vasárnapon megindult Fejérvár [Gyulafehérvár] /e/e, Kővárról és Medgyesről is jövének hírek, szász uraimékban ne igen bízzanak te kegyelmetek, mert van tőlök leveleink újabbak, az római király dolgát oly könnyen, mint kegyelmetek, el nem hagyják. Kleőz uram 4 2 is vajda uramot már megjárta, és az dolgok állását ő is már megértette, és ez órában mégyen Szebenbe. Mi részünkről az vajda urammal és az római király híveivel és bízottjaival sí fractus illabatur orbis, fidem servabimus ad ultimum usque vitae habitum [ha a világ összeroppan is, hitünket megőrizzük életünk végéig]. Isten velünk, mindnyájunkkal. [Kívül:] Az vitézlő Nozaly Chyeffey János őkegyelmének. 42 Itt Henrik Knayssel (Heinrich Wolfgang Kneissl) királyi titkárról lehet szó, aki már 1555-ben királyi megbízatással Erdélyben tartózkodott.
