Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása és pénzügyi helyzete 1833-ban, a Szegedy-adminisztráció megszüntetésekor

Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása... 341 1833-tól érvényesek, mert az adminisztráció „nem működik". 3 7 Miklós herceg 1833 novemberében bekövetkezett halálakor Pál szükségtelennek tartva az adminiszt­rációt, felbontotta a Szegedyvel kötött szerződést, s egyben felfüggesztette a rendezési terv végrehajtását is. Az elképzelések jelentős része fokozatosan az 1860-as évekig megvalósult, a súlyponti kérdés, a szakképzett tisztikar kialakítása azonban csak elvét­ve történt meg. Kölcsönök a 19. sz. első félében A 17. és 18. század során a kölcsönöket egyházak és magánszemélyek nyújtották, és egy-egy felvétel összege ritkán haladta meg az ezer forintot, de nem ritka a száz forin­tos vagy az alatti hitel. A kölcsönök igen alacsony összegei abból adódtak, hogy az uradalmak alkalmazottainak, az uradalmak területén élő, feudális fennhatóság alá tar­tozó személyeknek járó pénztartozásokat több esetben nem fizették meg, hanem mint az uradalomnak nyújtott kölcsönt könyvelték el. A gazdaságon kívüli kényszer kiak­názását engedi sejtetni a kiskereskedőktől, kisbérlőktől és egyházaktól felvett kölcsö­nök egy része is. A kölcsönök másik forrása, amikor a földesúrnak közvetlenül, vagy uradalmain keresztül közvetve hitelt adnak alattvalói, mintegy befektetve megtakarí­tott pénzüket ezzel erkölcsi és anyagi előnyt remélve. 3 8 Ilyen kölcsönfelvételek, most már a bankok és kereskedőházak kölcsönei mellett, a 19. században is folytatódtak, és évi összegük sokszor meghaladta az egy millió fo­rintot. 3 9 A kölcsönöket a központi pénztár tartotta nyilván, 4 0 de nem egy olyan köl­csönre találunk utalást, amelyet a hercegek személyes kiadásaik fedezésére vették fel, és csak a lejáratkor mutatták be a központi pénztárnak kifizetésre. 4 1 Az első bankháztól felvett kölcsön - amelyről tudomásunk van - 1819-ből szár­mazik. Két kölcsönt is vett fel Miklós herceg ebben az évben, mindkettőt a Sina bank­háztól azonos összeggel (á 200 000 Ft) és feltételek mellett. 4 2 A következő két évben ismét a Sina bankház nyújtott két azonos összegű (á 300 000 Ft) kölcsönt 6%-os ka­matra. 4 3 A Rothschild bankház (Frankfurt am Main) először mint az Eskeles kereske­dőház megbízottja került üzleti kapcsolatba az 1820. január 20-án aláírt szerződéssel a 37 MOL P 108 Rep. 59 Fase. N 1832. július 2. Gyapjúbizományi szerződés. A Szegedy által kötött szer­ződések nem léptek életbe. 38 A kölcsönnyújtásnak ez utóbbi formájáról tesz említést Reviczky Ádám az Esterházyak pénzügyeit elemezve: az 1800-as évek elején történt devalváció után a hercegek e kedvező törlesztési lehetősé­get kihasználva tömegesen mondtak fel ilyen kölcsönöket. MOL P 134 R- S-M Reviczky Ádám fel­ségfolyamodványa 1828. 39 MOL P 108 Rep' 59 Fase. K 1802. 40 MOL P 110 Obligationes Protocollum Litteratum Obligatorialium et Cautionum. 41 Csupán 1828. januárjában lószemélytől 134 205 Ft, a központi pénztárban nyilván nem tartott köl­csönt vett fel Miklós herceg MOL P 163 Fase. III. No 20. 42 MOL P 163 Fase. V. No 65. Fase. XXXVI. No 635. 1839. szept. 1. 43 MOL P 163 Fase. XXXIII. No 578.

Next

/
Thumbnails
Contents