Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása és pénzügyi helyzete 1833-ban, a Szegedy-adminisztráció megszüntetésekor

Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása... 337 tárgyait, valamint a levéltárat, képtárat, fegyvertárat és ékszergyűjteményt (kincstár), amelyet szintén a hitbizományhoz csatolt.

1

8 Az egész hitbizományi és szabad rendelkezésű Esterházy-vagyon értékét 1865-ben nettó értékét 94 700 918 Ft 15 kr-ra, bruttó 109 484 141 Ft 74 kr-ra becsülték.

1

9 A gazdálkodás irányítására a legnagyobb arányú szervező munka Pál Antal idején történt. A herceg 1743-ban gazdasági tanácsot állított fel, amelynek alapvető feladata az uradalmak gazdasági irányítása volt, a teljes centralizmus alapján, a termelésirányítás, az értékesítés és a pénzügyek terén. 1793-ban e tanács megszűnt, az uradalmak teljes önirányításra tértek át gazdálkodási, pénzügyi téren egyaránt.

2

0 Minden elszámolási kötelezettség megszűnt, csak a gazdasági év lezárása utáni pénztári maradékot tartoztak a központnak megküldeni. Ezzel a korábban jól megszervezett gazdálkodási rendszer megszűnt, sok tekintetben visszafejlődött. Mind a hitbizományi törvény, mind Pál nádor végrendelete szigorúan megtiltotta a hitbizomány jelentősebb adóssággal történő megterhelését. Ennék ellenére maga az alapító nyitotta meg azt a kölcsön sorozatot, amely 1865-re a hitbizomány értékének 2/3-át elérő adósságot eredményezett. Pál herceg birtokvásárlásra és a török háborúkkal kapcsolatos kiadásai fedezésére vette fel kölcsöneit. A birtokvásárlásra felvett összeg adósságának 48%-át tette ki, ami 581 760 Ft-ot jelentett, mely összeg 34,7%-át már örökösei egyenlítették ki.

2

1 Jövedelme 1705-ben 313 900-387 300 Ft-ra becsülhető. Halálakor, 1713-ban 1 156476 Ft adósságot hagyott örököseire, és 1 millió forint értékű birtoka volt zálogban. Mihály herceg (167 l-l 721) 336 570 Ft-ot, József herceg (1688-1721) 2640 Ft-ot törlesztett apja adósságából. Új adósságként 173 921 Ft, illetve 156 400 Ft-ot vettek fel, így József halálakor a tőkeadósság 1 714 253 Ft volt,

2

2 ebben benne van a családtagokkal szembeni 623 666 Ft adósság is. Ez az özvegyeknek és hajadonoknak juttatott tőke volt, amelyet a kedvezményezettek nem vettek fel, megelégedtek a kamatok folyósításával. Pál Antal (1711-1762) 1721-ben örökölte a hitbizományt, melyet kiskorúsága idején, 1734-ig gyámhatóság kezelt. Halálakor 2 028 865 Ft. adósság terhelte a hitbizományt. Ez, ha figyelembe vesszük a zálogkiváltásra és vásárlásra fordított összege18 MOL K 579 a. sz. 59299/1885 1865-ös leltár: Budán palota, Pesten kúria, Pesten két házhely, Budán és Pesten farakhely, Pozsonyban ház, Sopronban három ház, Veszprémben ház, Bécsben két palota, Bécsben két ház, Laxenburgban palota, ház, Képtár, Kincstár. 19 MOL Filmtár 2357. d. No 235 B melléklet. 20 A gazdasági tanács megszűnésének számos oka volt. Ezek közé sorolható a hitbizomány élén történt változáson kívül az a tény, hogy a háborúk idején 14 nyugati uradalom került francia megszállás alá. 21 Az 1713-1790 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi adatok forrása, ha más forrás megjelölés nincs, BAKÁCS, 1965. 22 Az 1713-as adósságot alapul véve a törlesztések, új kölcsönfelvételek és a családtagokkal szembeni adósság összegzésekor mintegy 60 000 Ft-tal magasabb tőkeadósság adódik 1822-re. A különbség oka az, hogy az új kölcsönök törlesztését a források nem jelölik meg. Ugyan ilyen okra vezethető vissza az 1722-34 között mutatkozó 85 000 Ft-os adósságváltozási különbség.