Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása és pénzügyi helyzete 1833-ban, a Szegedy-adminisztráció megszüntetésekor

NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA A HERCEG ESTERHÁZY-HITBIZOMÁNY KIALAKULÁSA ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE 1833-BAN, A SZEGEDY-ADMINISZTRÁCIÓ MEGSZÜNTETÉSEKOR 17. század végétől az Esterházy hercegi hitbizomány volt Magyarország legnagyobb hitbizománya, és bár a 19. században területe csökkent, mindvégig megőrizte vezető helyét.

1 A hitbizomány történeti kialakulása, magyarországi megjelenése korábbi, mint jogi megfogalmazása. Megteremtése kettős célt szolgált: részben a trón támaszát jelentő nemesi családok fennmaradását, „az ország mágnásai és előkelői romlásának elhárítására, s a fekvőjószágok szokás szerint megkísértett önkényes elidegenítésének és elpusztulásának megfékezését",

2 ezáltal a föld felaprózódásának megakadályozását, másrészt, az előbbivel összefüggésben, a földhöz kötődő katonaállítás képességének védelmét.

3 Nemcsak a törvényalkotó részéről jelentette a hitbizomány a családok fennmaradásának védelmét, hanem az alapítók számára is biztosítékul szolgált. Pallavicini Ede írta 19. század végi alapítólevelében: „Die Herrschaft Mindszent, die in der Hände eines einzigen die Stütze der ganzen Familie sein kann, wäre zerstückelt fürjeden einzelnen von geringen Werthe ..."

4 Több mint 100 évvel a Thurzó Elek által 1574-ben alapított első magyarországi világi hitbizomány után jelent meg jogi megfogalmazása, az 1687:9. tc., amely még csak a mágnások számára engedélyezett hitbizomány alapítást. Az 1725:50. tc. kiterjesztette az alapítás jogát a köznemesekre is. A két hitbizományi törvény közül egyik sem említi az egyházi alapításút, bár a gyakorlat korán megteremtette azt. A családi hitbizományok öröklési rendjét tekintve két típus ismeretes: a seniorátus és a majorátus. A seniorátus öröklési rendjében az alapító által megnevezett várományosok közül a korra nézve mindenkori legidősebbet illette az örökség. Az öröklő ág kihalásakor az utolsó hitbizományi tulajdonos legközelebbi leszármazottai közül a korra legidősebbre szállt az örökség. Ezzel szemben majorátus esetén az első1 Az Esterházy hercegi hitbizományi és szabad rendelkezésű birtokok összes területe 1866-ban 690 000 hold tett ki, majd 1869-re 470 000 holdra (az akkori magyarországi összes terület 1,26%-ról 0,83%-ra) csökkent, míg 1945-ben a magyarországi hitbizományi terület 220 000 hold tett ki. 1913-ban összesen 92 hitbizomány volt Magyarországon 2,3 millió hold összterülettel. A területek minden esetben 1600 négyszögöles holdban értendők. KATONA, 1894. 384-386. p. 2 1687:9.tc. 3 ERDÉLYI, 1912. Könyvének bevezetésében elemzi a hitbizományok eredetét, illetve KATONA, 1894. 4 ERDÉLYI, 1912.1. 71-72. p.