Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Bariska István: Az 1463. évi soproni békeszerződés és annak háttere
32 rátette a kezét. Most tehát azt kellett eldönteni, hogy milyen kormányzásnak és törvénykezésnek adjanak helyet Nyugat-Magyarországon. Tény, hogy 1441-1463 között fokozatosan Frigyes és VI. Albert bizalmasai, lekötelezettjei, hivatalviselő és zsoldos nemesei kerültek az elfoglalt, zálogolt vagy felvásárolt nyugat-magyarországi várak, uradalmak és városok élére. Ebben az adminisztratív és hadügyi környezetben dőlt el, hogy a Habsburgok kiket ruháznak fel „ minden kormányzati (igazgatási) és bírói hatalommal" („omni imperio et iurisdictione"). 2 9 Ez volt az a szerződés, amely a nyugat-magyarországi zálogbirtokokon legitimálta a császári küldött bíróságok megjelenését. Ebből fejlődött ki az ún. pártatlan bíróság intézménye is, amelynek érdekes módon zálogra nem került nyugat-magyarországi városok is tagjai lettek (pl. Szombathely, Csepreg). Végül ezt tette lehetővé, hogy Nyugat-Magyarországon alkalmazták a császári alaki és anyagi jogot is, így V. Károly 1532-ben megjelent híres büntetőjogi törvénykönyvét, a Carolinát is. 3 0 Végül az csak természetes, hogy III. Frigyes saját örökös tartományai mintájára a zálogolt területeken is a legfőbb hatalomnak (Landeshoheit) tekintette magát. Ennélfogva a nyugat-magyarországi zálogbirtokokon is kiépítette a maga kormányzati, igazgatási intézményeit, hovatovább az önkormányzati statútumok tartalmát is befolyásolta. Minden magyarországi intézményt nem szüntetett meg ez a folyamat, ezért ezeken a területeken egyfajta igazgatási és törvénykezési parallelizmus jött létre. 3 1 Az pedig tudott dolog volt, hogy III. Frigyes a törvénykezés és igazgatás területén mindig híve volt a reformoknak. 3 2 A szerződés létrejöttében közreműködő pápai diplomaták természetesen ragaszkodtak ahhoz, hogy az egyház egyetemes érdekei sértetlenek maradjanak. így a győri püspökség tizedjogai, az egyházi bíráskodás érintetlen maradt. Az egyházigazgatás és törvénykezés területét tehát „nem zálogolták". Viszont az általános török elleni hadjárat, apassagium generale adóját a zálogbirtokoknak is meg kellett fizetni. Erre az időre fel kell függeszteni a belső háborúkat, s a béke megszegőivel szemben ugyanúgy járnak el, amint azt a Fehde-szabályok előírták. 3 3 A Habsburgok Lipót-ágának térnyerése nemcsak az Albert-ági V. László osztrák hercegségében, hanem magyarországi örökségében is látványos volt. Az 1463. évi szerződés ugyanis visszamenőlegesen elismerte, hogy a magyar, valamint a stájer-osztrákrendek egy része 1459. január 17-én III. Frigyest magyar királlyá választotta. A magyar királyi cím viselésének jogát, amely eddig oly gyenge lábakon állt, a császár ezzel végleg legitimizáltatta. 3 4 Mátyás király szimbolikus adoptálásának is 29 NEHRING, 1975. 203., 206. p.; GYMSML Soproni Levéltára. Dl. 1910. 1464. „Tractatus Pii Pontificis". III. Frigyes-féle szerződésváltozat. Bécsújhely, 1463. júl. 19.: „mit aller Herschung vmd gerichtZwannkh" 4. p. 30 BARISKA, 2007/b. 90-113. p. 31 PRICKLERH., 1998. 19-38. p. 32 KOLLER , é. n. 42-57. p. 33 BRUNNER, 1943. 21-47. p. 34 NEHRING, 1975. 21. p.
