Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Lisztóczky László: Eötvös József és a Vachott-házaspár

LISZTÓCZKY LÁSZLÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS A VACHOTT-HÁZASPÁR Bán Péter barátomnak 60. születésnapjára, szívem minden melegével A Vachott-házaspárt igen szoros rokoni és baráti szálak fíízték a reformkor magyar szellemi és politikai elitjéhez. Vachott Sándornak anyai nagybátyja volt Kossuth Lajos, nővérét, Kornéliát pedig a jeles költő, kritikus és filozófus, a magyar irodalmi népiesség teoretikusa, Erdélyi János vette feleségül. Öccse, Vahot Imre is a hazai alkotó értelmiség kiválóságai közé tartozott. Felesége, Csapó Mária édesanyja, Csajághy Erzsébet révén unokahúga volt Bajza József és Vörösmarty Mihály feleségének, Csajághy Júliának és Laurának, nővére Petőfi Sándor szerelmének, a Cipruslombok Etelke sírjáról című versciklus múzsájának. Az említetteken kívül szűkebb baráti körükhöz tartozott még Czakó Zsigmond, Deák Ferenc, Eötvös József, Fáy András, Garay János, Kazinczy Gábor, Kerényi Frigyes, Sárosi Gyula, Tóth Lőrinc és Zalár József. Életük legtragikusabb időszakában, az 1850-es és az 1860-as években Eötvös József állt hozzájuk a legközelebb, ő volt az egyik legfőbb támaszuk és pártfogójuk. A kitűnő író, költő és politikus haláláig önzetlenül segítette a beteg férjéről gondoskodó és hamar özvegységre jutott feleséget a talpon maradásban és az irodalmi érvényesülésben. Vachott Sándor még eperjesi jogász korában ismerkedett meg és kötött vele életre szóló barátságot. A jogi pályára lépett Eötvös József 1837-ben Eperjesre költözött, s a kerületi tábla ülnöki tisztét töltötte be. A helyi jogakadémián azokban az években Eperjesi Magyar Társaság néven híres irodalmi kör működött, melynek Sárosi Gyula és a két Vachott-testvér volt a legtehetségesebb és a legtevékenyebb tagja. Mindhárman 1837-ben fejezték be jogi tanulmányaikat, majd a vármegyeházán kaptak írnoki állást és lakást is. Eötvös fölfigyelt tehetségükre, gyakran megfordult náluk, s minden rendelkezésére álló eszközzel segítette előmenetelüket.' Barátságuk történetében új fejezet kezdődött az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követően. Vachott Sándor 1848 őszétől Kossuth Lajos személyi titkára volt, ezért a világosi fegyverletétel után bujdosásra kényszerült. Időközben az első gyermeküket nyolcadik hónapja szíve alatt hordó Csapó Mária úgy döntött, hogy - véget vetve a titkolózásnak, a rejtőzködésnek - férje ügyét hivatalos útra tereli, s Isten kegyelmére bízza. A költőt az osztrák haditörvényszék búvóhelyéről, a sziráki Teleki-kastélyból Pestre rendelte, kihallgatásoknak vetette alá, mozgás1 VÖ. VOINOVICH, 1904. 15-16. p.