Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kövér György: Az Ónody fivérek (nem regény)
Kövér György: Az Ónody fivérek 307 - És ott feküdt halotti vánkosán Melynél térdelve könnyezett Jó nője, gyermeke, és a kicsiny De baráti környezett, [sic!] Kikhe* szólt: nőm, fiam, barátim! Haladjatok pályám terén, Mert volna még egy földi éltem E pályát újra kezdeném. " Az újrakezdés makacsságán túl fontos adalék a vers értelmezéséhez, hogy ekkorra Ónody Géza már magánemberként is kudarcot vallott. A képzeletben halotti ágyánál térdeplő hitves ugyanis - a többszöri békítés kudarca után - végleg rászánta magát a válásra (a Curia 1898 végén mondta ki a végső döntést). Az elhatározás meghozatalában szerepet játszhatott, hogy 1897 őszén legkisebb lányuk, Gizella is meghalt. 8 8 Az asszony még 30 éven át egyedül vitte tovább a bérletet, úgy hogy azt kell feltételeznünk, a Pesten képviselősködő Ónodynak korábban is kevés szerepe lehetett a sikeres gazdálkodásban. Hiába a feleség az ökonómiához szokott gentry-család típusához tartozó Bárczayak közül való, kemény asszony volt. A válás után lerakta férje nevét, állítólag fiuk sem találkozott többé az apjával. De sorsát - mint senki ebben a drámában ő sem kerülhette el. Még meg kellett érnie, hogy egyetlen fiuk az eszlári bérlet felszámolásából származó megtakarításait a saját céljaira használta fel, hogy „öreg Palkónak" (ahogy az unokaöcs nevezte) - pénztárhiány miatt - le kellett szerelnie a hadseregből. Hiába, mint a Bárczayak mondták, a fiú, bár a Bárczay családhoz sorolódott, ereiben „túlsúllyal keringett a könnyelmű Ónody vér". Ráadásul if) abb Pál élete végén, református hitéből katolizálva, vallási rajongásba esett. Valószínűleg mindez együtt játszott szerepet abban, hogy édesanyja távol maradt fia temetéséről. 8 9 Bárczay Ilona még megérte szeretett leányunokája, Ilonka halálát is. Legiljabb Pálon, a fiúunokán a végzet majd csak a háború után, a hadifogságban, az akkor Kujbisevnek elkeresztelt Szamarában teljesedett be. 9 0 Foglaljuk össze a 19. századi Ónody fivérek életsorsát. Az értelmezés dilemmája végső soron a következő: 1. Az erőteljesen akkumuláló előző nemzedékek magatartását az újabb generáció változatlan dinamikával igyekszik tovább vinni, olyan korban, amikor a feltételek 88 A halálesetet 1897-ben az állami anyakönyv számára bejelentő református lelkészt az anya bízta meg ezzel a feladattal, mivel a „bejelentésre kötelezett atya Budapesten él." SZSZBML 110. c. 1. A gyermekhalandóság nem kímélte a famíliát: Gizellát vérhas, Oszkárt „bőrküteg", Olgát „roncsoló toroklob" vitte el. MOL 2568 TE ref. ak. Ónody mindenesetre versében 1897 nyarán csak fiához szólt. 89 BÁRCZAY, 1965. 41. p., 44-46. p. 90 Uo. 64. p.
