Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kövér György: Az Ónody fivérek (nem regény)
294 vesen vett zálogba földet: a Puky család Maglód határában fekvő birtokait például 500 rénes forintért „árendálta" 1803-ban. 3 1 Szabolcsba az Ónodyak valamikor a 19. század elején származtak át. Idősebb Pál és neje a 19. század elején még gyakorta vállalt keresztszülőséget Hevesen (utoljára 1817-ben). Kiskorú fia, szintén Pál és kisasszony leánya, Borbála viszont először 1823-ban töltött be hasonló tisztet Tiszaeszláron. A Szabolcsban való megtelepedés tehát nem sokkal a napóleoni háborúkat követő időszakban történhetett. A földesuraságként való meggyökerezés Tiszaeszláron sem ment simán. Közelebbről 1822. november 27-én került sor arra a határbejárásra, amely „a Mélt. Kállay Família egy tagba lévő és az egész határnak felét tevő birtokát, a Mélt. Bánfy Família birtokától, melyben foglaltatik azon Pntnoky és Megyery nevezet alatt levő Rész, mely most a Titt. Ónody Pál Úr birtokába vagyon, és a Kállay Juss mellett végig nyúlik, az egész Eszlári határon megkülönböztető határjeleit, az eredeti Proportionalis Mappa útmutatása és az actualis usus szerint" megújították. 3 2 Az 1773-as úrbéri regulációkor a falu határán osztozkodó református Bánffyak és katolikus Kállayak nevén 21 egész telket írtak össze. Láthatóan a Bánffy-részből kanyarodott ki (netán ismét zálogbirtokként?) az a Putnoky és Megyery családokon keresztül Ónodyhoz került rész, amelynek határkijelölése 1822-ben még nem fejeződött be, s még évekig elhúzódott. A Tisza holtág kanyarulatában levő erdők kijelölésére végül csak 1829-ben került sor, s akkor sem viták nélkül. 3 3 Az 1810-ben, még Hevesen született iijabb Pál a Nógrádban, Hevesben, Borsodban és Abaujban megyei szerepet vivő nagyréthi Darvas család egyik leánytagját vette nőül. 3 4 Az 1832-ben végrehajtott szabolcsi nemesi összeírásban már idős és iíjú Ónody Pál neve egymás alatt szerepelt/ 3 Id. Ónody Pál és neje 1844-es egyazon évben történt halála után a jobbágyfelszabadítás idején ilj. Ónody Pálnak egyedül kellett helyt állnia. Az ötvenes évek birtokrendezésekor az úrbéres minőség kipuhatolására kiküldött bíróság azt állapította meg, hogy Eszláron az urbáriumban összeírt 21 telekből „ egy és fél telek hibázik. Hogy mimódon és hova tévedhetett el ez utóbbi, arról a köz lakosok semmi eredményt sem nyújthattak - bár ez alkalommal nyomába jöni [sic!] minden módon iparkodtak volna. Hír szerént közbirtokos Ónody Pál úr keze közt mondatik lenni-de erről bizonyost senki nem mondhatott. " Összességében ajobbágyfelszabadításkor Eszláron iijabb Ónody Pálnak mindössze 11 zsellérhányada mutatkozott. 3 6 31 MOL P 1805 Puky családtagok iratai 3. es. 11.1. 6. f. Puky István Puky Pálnak, 1803. jún. 6. Puky Pál (1762-1834) feleségét mellesleg Ónody Erzsébetnek hívták. 32 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (= SZSZBML) IV. A. 1. 976. d. Újvári id. Desy Mihály alispán vezetésével tartott határjárás, Tiszaeszlár (= TE), 1822. nov. 27. 33 SZSZBML IV. A. 1. 976. d. Baaji Patay István másodalispán határújító bizonyságlevele, TE, 1829. febr. 16. Ezen a határjáráson Ónody Pál részéről jelen volt „fiskálisa Tekintetes Csutnai László Pál Úr, ispánja Bálás János, kerüllője Román Péter, béresse Vaszil Mihály, molnárja Gönde András." Uo. 34 CSOMA, 1897. 165-167. p. 35 SZSZBML IV. A. I.e. 1321. cs. 146. A dadai járás első szakaszában birtokos és lakos nemes urak. 1832. ápr. 22. 36 SZSZBML IV. B. 154. 1. cs. 562/ 1855 (1855. jan. 2.)
