Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben?
284 Ha hihetünk a Függetlenség tárcaírójának, a dolgozatunkban kutatott szerző kiléte könnyűszerrel kikövetkeztethető. Az általunk felfedni kívánt személy keresztneve András, vezetékneve pedig az írás utolsó bekezdéséből könnyen megfejthető, hiszen tudva lévő, hogy Táncsics Mihály Eszter nevű leányának férje Csorba Géza volt. S valóban: Csorba András (másutt: Endre) néven ismerünk egy 19. században élt egri gazdasági igazgató tisztet és gazdasági szakírót. Utóbbi minőségében 1832-1841 között gazdasági cikkeket írt Tudományos Gyűjtemény, a Társalkodó és a Magyar Gazda számára. 5 0 Két könyve megjelenéséről tudunk: Vezér a természetesen mívelt mezei gazdáskodásra, egy toldalékkal a gazdasági tisztek neveléséről és formáltatásáról 5 1 és Vázlatok a gyermeknevelés az ifjuság időszaka és a házasság életköréből 5 2 Első megjelent könyvéből 800 példányt nyomatott, amelyből 600 db jövedelmét 1834-ben a budai magyar színész-társaság tőkéjének gyarapítására és a nemzeti játékszínnek Pesten vagy Budán történő megalapítására ajánlott fel. Kézikönyvek állítása szerint a befolyt pénzt arra is fordították. 5 3 Ismert egész írói tevékenysége meglehetősen távol áll a Táncsicsot támadó írásától, s nyomát nem találtuk annak, hogy Felelete egy szabad Polgárnak a' sajtó-szabadságáról írt munkájára egy Rabnak pamfletjén kívül más írásával is a politikai irodalom területére tévedt volna. Felmerül még egy utolsó kérdés: hihetünk-e vajon Palotay Ákosnak? Tudta, hogy Csorba András azonos a mindenki elől eltitkolt szerző személyével; ismerte politikai nézeteit, majd politikai irányváltásának tényét és annak pontos idejét; tudta, hogy mikor kire adta le voksát; emlékezetből idézte szavait; tudott 1848 nyarán Táncsiccsal történt személyes találkozásáról, az annak során elhangzott párbeszéd részleteiről; tudósítani tudott lelkiismeretében lejátszódó tépelődéseiről; számon tartotta halálozási dátumát, ami életrajzi kézikönyveink előtt máig ismeretlen adat volt, 5 4 teljes nevét azonban mindezek ellenére - vagy talán éppen mindezek miatt? - mégsem merte leírni. Vajon valóban tudta-e mindezt? S ha igen, erre vonatkozóan tudását vajon honnan szerezhette? Kézenfekvő, hogy mindennapi személyes kapcsolat révén. De ki volt ő valójában, hogy ilyen bennfentes információkkal rendelkezett Csorba Andrásról, életének ide vonatkozó teljes szakaszáról? Miért pont vele osztotta meg a gazdatiszt legféltettebb titkait, belső vívódásait? Nos, erre igen egyszerűen válaszolhatunk, hiszen a tárcát Palotay Ákos néven aláíró személy Táncsics ellenlábasának, Csorba Andrásnak édes fia volt. 5 5 50 Különféle gazdasági tárgykörökben publikált. így írt szárazság és a takarmányok összefüggéseiről, a birkaszaporítás hasznáról, a jó gazda ismérveiről, tudósított Szabolcs megyei hírekről és kifejtette észrevételeit az újonnan megjelent gazdasági munkákról. 51 Megjelent Pesten, 1834-ben. 52 Kiadták uo., 1840-ben. 53 SZINNYEI, 1893. 427—428. h.; Színművészeti Lexikon, é. n. 303-304. p. 54 Csorba András 1862-ben történt elhalálozásáról a Magyar Életrajzi Index (Petőfi Irodalmi Múzeum) sem rögzített adatot.
