Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben?
276 semmi nyomra nem találhattak, melyen tovább indulhattak volna. De azért sem történt nyomozás, mert hallani lehetett, minő véleményben volt ez iránt a kormány; tudniillik azt gondolta, hogy e dolgot valamely hatalmas kéz intézte, tehát jobb lesz komolyan nem kutatni, mert majd oly dolgok jöhetnének napfényre, miket nem óhajtana; ugyanis azt föl nem tette, hogy vagyontalan ember oszthatott volna ki annyi könyvet ingyen a hány követ az országgyűlésen van. 6 A sejtések és gyanúsítások ellenére az álnév alatt rejtőzködő Táncsicsra egészen 1847-ig nem sikerült hivatalosan rábizonyítani, hogy az ő tollából származik a sajtó szabadságát hirdető és követelő mű. S maga a szerző is hitt abban, hogy a sikertelennek indult nyomozás végleg abbamarad, s egyáltalán nem gondolta, hogy a maga választotta „ egy Rab " név számára hamarosan státusszá és valósággá válik. Ennek megfelelően továbbra is folyamatosan írta újabb és újabb műveit, amelynek egyike-másika az általunk tárgyalt munkájával egyetemben - mintegy három év elteltével az író első letartóztatásának és bebörtönzésének okává vált. Ekkor készült el a Pesti Hírlapban elhelyezett Böjti elmélkedés, Esz és akarat, Botanicus kert, Pesti árvaház, Levelek Zágrábmegyéből, 7 az önálló műként meg nem jelenhetett Fővárosi reform, a Magyarországon kinyomtatott Alkalmi köszöntések... átdolgozott kiadása, a „nagyobbak számára" írt Latin nyelvtudomány első része (Szónyomozás) és a Franczia nyelvtan. Továbbá a külföldre csempészett kéziratai is erre az időszakra datálhatóak - Védegylet, Népkönyv, Hunnia függetlensége, Nép szava Isten szava. Magyar munkások külföldön, vagy kié a haza? -, amelyek közül némelyik Táncsics németországi, franciaországi és angliai útjáról történő hazatérését követően kiadvány formájában hagyta el a sajtót, s becsempészés útján követte őt hazájába. 8 Megjelent időközben a Sajtószabadságról nézetei egy Rabnak című munkának a szerző tudta és beleegyezése nélkül, hamis impresszummal készült második kiadása is. 9 Ebben a változatban a magyar nyelvet föltehetően nem ismerő nyomdász igen sok hibát vétett. 1 0 6 TÁNCSICS, 1873. 158. p. 7 Böjti elmélkedés. In: Pesti Hírlap, 5. évf. (1845), 114-115. p.; Ész és akarat. In: Pesti Hírlap, 5. évf. (1845), 174-175. p. és 181-182. p.; Botanicus kert. In: Pesti Hírlap, 5. évf. (1845), 248. p.; Pesti árvaház. In: Pesti Hírlap, 5. évf. (1845), 130., 135-136. p.; Egy utazó: Levelek Zágrábmegyéből. I—IV. In: Pesti Hírlap, 6. évf. (1846), 823., 838., 847., 861. p. Föltehetően Táncsics írta az alábbi két cikket is: A' községi hatáskör' tágulása francziaországban. In: Pesti Hírlap, 5. évf. (1845) 195-196. p.; Adó. In: Pesti Hírlap, 5. évf. (1845) 199-200. p. A felsoroltak közül csupán a Pesti árvaház című cikk alatt jelent meg Stancsics neve, a többi írás mellé ezen álneveket választotta szerzőjük: [körben a kivonásjele], Egy utazó, S. Az Ész és akarat kéziratát Budapest Főváros Levéltára XIV. 11/1 1. tartalmi egység jelzeten őrzi. 8 STANCSICS, 1846.; STANCSICS, 1847. 9 STANCSICS, 1845. [Kalózkiadás. Külső borítóján az évszám: 1846.] I O E rontott kiadás hasonmását adta ki bevezető tanulmánya kíséretében Supka Géza 1947-ben. TÁNCSICS MIHÁLY: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak. [H. n., é. n.] Új Idők Irodalmi Intézet Rt. [Fakszimile kiadás.] További kiadásai: [TÁNCSICS MIHÁLY:] Nép szava isten szava. íratott 1846-47-ben menekülésem alatt s idején Bródban. Második kiadás. Sajtószabadságról nézetei egy rabnak. Megjelent Párisban 1844-ben, Londonban 1845-ben, Mindkét ízben elkoboztatott. Mi a vallásosság? Második javított és bővített kiadás. (Táncsics Mihály Művei. 11. köt.); Szigethy Gábor előszavával: TÁNCSICS MIHÁLY: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak. [Bp., 1984.] (Gondolkodó Magyarok.)
