Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kovács Béla: A 'három esztendős' Kazár-Magyar együttélés tényleges időtartama

KOVÁCS BÉLA A 'HÁROMESZTENDŐS' KAZÁR-MAGYAR EGYÜTTÉLÉS TÉNYLEGES IDŐTARTAMA A 9. századi magyarság honfoglalás előtti történetére vonatkozóan kevés olyan retrospektív írott forrást ismerünk, amelyek alapján a leírt események abszolút időrendje pontosan keltezhető. Ezek közül legfontosabb az a kézirat, amelynek adatait Bíborbanszületett Konstantinos bizánci császár kancelláriájának tagjai 948 és 952 között gyűjtötték össze a birodalommal kapcsolatba került népekről, vezetőikről, szállásterületeikről, életmódjukról és katonai erejükről. Felhasználták az antik forrásokat, a mohamedán utazók leírásait, a korábbi bizánci krónikákat, a császári okleveleket, a követjelentéseket és az udvarban megfordult idegenek elbeszéléseinek fontosabb részeit is. Ezeket az uralkodó közreműködésével úgy foglalták egységes formába, hogy az akkor 14 éves Romanos trónörökös számára hasznos kézikönyv legyen az uralkodói feladatok elsajátításához. A görög nyelvű kézirat a történeti szakirodalomban De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról) címen vált ismertté.

1 A könyv három fejezetben részletes adatokat közöl a türköknek nevezett magyar törzsek történetéről.

2 Az események a DAI keletkezése előtt több mint egy évszázaddal korábban kezdődtek ugyan, ennek ellenére a szöveget hitelesnek kell tartani, mert a követként 948-ban Bizáncban járt Termacsu (Árpád dédunokája), illetve Bulcsú harka (a magyarok harmadik főembere) a négy-öt emberöltőn keresztül megőrzött törzsi-nagycsaládi hagyományaik alapján közölték az információkat a császárral.

3 A DAI 38. fejezetében az olvasható, hogy a türkök három esztendeig ("SVKXTOTOTÜI^ xpei'CJ együtt laktak a kazárokkal. A forrással már több mint száz éve foglalkozó kutatók körében az az általános vélemény alakult ki, hogy a szöveg ezen a helyen romlott. Ezért a xpsiC, helyett egyesek a 20, a 200, vagy a 300 számokat vélték helyesnek, illetve más valaki a három évet népmondai fordulatnak értelmezve ezt 'sok évnek' tartotta.

4 Az ilyen önkényes változtatások azonban ellentétesek a forráskritika alapelveivel. 1 A kézirat kelekezésére vonatkozó részletes ismertetés, illetve a magyarságra vonatkozó görög és magyar forrászöveg kritikai kiadása: DAI 30-51. p.- Az eredeti kézirat nem maradt ránk. Legrégebbi másolatát all. század vége felé Michael Roizaites készítette: BARTHA, 1988. 344. p. 2 DAI 42^49. p.: 38. A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak. 39. A kabarok népéről. 40. A kabarok és türkök törzseiről. - A türk = magyar népnév azonosságára vonatkozóan vö. a türk kaganátus és a türkök címszavakat: KMTL 694. p. 3 DAI 49. p. 4 DAI 43. p. 3. jegyzet.