Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Halász Csilla: Kultúragitációs brigádok működése a Rákosi-korszakban
Halász Csilla: Kultúragitációs brigádok működése a Rákosi-korszakban 211 röknek a termelés színvonalának növelése mellett a társas gazdálkodás (szövetkezetek) propagálása is rendkívül fontos feladata volt. 6 A fentebb említetteken kívül a rádiót (és a hangoshíradót) is felhasználták kultúragitációs célokra. Külön rádióköröket alapítottak és kollektív rádióhallgatásokat szerveztek, ezek alkalmával a hallottakat meg is beszélték a jelenlévők. A rádiókörök, a jelentések szerint, a politikai hangulat javításának és a reakciós hírek leküzdésének intenzív eszközéül szolgáltak. 7 Az úgynevezett szemléltető agitáció eszközei (kiállítás, plakát, faliújság) szintén fontos szerepet játszottak a politikai nézetek és intézkedések minél szélesebb körben történő terjesztésében. Kultúragitációs brigádok Bár a politika teljesen rányomta a bélyegét a kultúra minden ágára, mégis ki kell emelni egy olyan területet, ahol a kultúra terjesztésének és a művészet megjelenésének még a látszata sem volt meg. Ezek az úgynevezett kultúragitációs vagy más néven hangulatkeltő (köszöntő) brigádok voltak. Már maga az elnevezés is mutatja e „művészeti" 8 kör fő feladatát, azaz mint kulturális eszközt kívánta a párt saját politikájának, ideológiájának terjesztésére felhasználni. A kultúragitációs gárdáknak elméletileg egész évben folyamatosan kellett működniük, de főként a mezőgazdasági munkák, választások, és békekölcsönjegyzések idején tevékenykedtek, azaz tevékenységük inkább kampányjellegűnek mondható. Ezen okból mint nem teljesen körbehatárolt, képlékeny csoportok léteztek, emiatt nehéz meghatározni nagyságukat és számukat. Elméletileg minden községben próbáltak szervezni legalább egy ilyen csoportot, a jelentések szerint egy-egy megyében 140-400 9- természetesen a megye nagyságától függően-5-10 fős brigád működött. A kultúragitációs brigádok felolvasásokkal, kisebb előadásokkal, később egyre gyakrabban inkább rigmuséneklésekkel, rigmusmondásokkal járták a településeket országszerte. 1 0 Mivel ez a tevékenység igényelt némi előadói képességet, ezért a már meglévő műkedvelő csoportokból (színjátszó-, ének-, tánccsoportok) szervezték meg a brigádokat. A kultúrotthonok és a népművelési osztályok (vagy csoportok) mellett, egyéb társadalmi szervek, így a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Ma6 BÍRÓ, 1951. 7 MOL XIX-I-3-a. Népművelési Minisztérium iratai. Általános iratok. 149. doboz. ikt. sz. n. /1949. 8 A kultúrpolitika csak annyiban „engedte" meg, hogy művészet legyen, hogy a különböző jelentésekben és beszámolókban a művészeti munka körébe sorolták be. 9 Fejér megye: 142 falusi kultúrbrigád volt, 435 taggal. MOL XIX-I-3-a. 1812-7-5/1951. Pestmegye: 357 úttörő, 104 felnőtt brigád működött. Uo. 1812-12/1951. Komárom-Esztergom megye: 120 brigád, nyáron: 140 falusi, 40 üzemi, 60 úttörő brigád volt. Uo. 87-11-7/1952. Szolnok megye: 326 brigád működött. Uo. 87-16-8/1952. 10 A rigmusíró-brigádok az 1950-es tanácsi választások, illetve a békealáírás-gyűjtés idején alakultak. A begyűjtési munkát már több mint 3000 falusi kultúrbrigád igyekezett segíteni. BÍRÓ, 1952. 6. p.