Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Font Márta: Keresztény krónikások - Pogány hagyomány A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel
188 könyv). Az eseményektől való távolságból következően jelentősebb a felejtés, elvesztek tudattartalmak, pl. a hetes szám ismert, de a törzsek neve nem. A „Hetumoger" személyi tartalmat nyer; a Dentümogyer földrajzi és perszonifikált jelentésben egyaránt szerepel. Ekkorra megváltozott a szemléletmód: a „parasztok csacska meséi" és a jokulátor-énekek az úri nemzetség számára már nem „szalonképesek", a családi-nemzetségi múlt viszont igen. Ez utóbbi éppúgy szóbeli hagyomány, mint az előző, de nem feltétlenül tartozik az előtörténethez: erőteljesen összemosódnak az egymástól különböző időben történt események. A megváltozott szemléletmód, a kereszténység felvétele is a régmúlt eseményei közé tartozott már ekkor, emiatt a pogány korszak vállalhatóvá lett. Érdekes módon a másik három területen már korábban is: cseh földön hosszabb a pogányságból a keresztény mentalitásba való átmenet; a lengyeleknél a pogány hagyomány kezdetben rövid és később - ugyancsak fiktív elemekkel - bővül, a Ruszban pedig a vallási szinkretizmus a krónika keletkezésekor még mindig valós - és valószínűleg tolerált - jelenség. A 13. századi két Gesta Hungarorum - amelynek Kézai által írott változata bekerült a 14. századi krónikakompozícióba 7 5-a pogány hagyományhoz differenciáltabban viszonyultak, a kor irodalmi követelményeinek és szellemi áramlatainak megfelelően. Az eredmény: a valós és kreált történetek többféle módszerrel (átértelmezés, fikció és az egyéb fentebb említettek) megalkotott kompozíciója, amelyek szétválasztásának kényszerű feladata a ma történettudományára hárul. Úgy véljük, imént kifejtett gondolataink adalékul szolgálhatnak a további elemzésekhez, és alapját képezhetik egy részletesebb összehasonlító vizsgálatnak. 75 KRISTÓ, 2002. 84. p.
