Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején
Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején 141 A vizsgált időszakban a városi tanács és a nemesség viszonya változáson ment keresztül. A 18. század elején - mint láttuk - a nemesség támogatta a vezetőséget Esterházy törekvéseivel szemben. Amikor a század második felében az egyre súlyosbodó adóterhek miatt a nem nemes lakosság az adómentes kiváltságosok ellen fordult, a városi tanács inkább az utóbbiak érdekeit védte. Ahogy a 19. század elején a nemesség létszáma, befolyása és ereje csökkent a városon belül, a magisztrátus, nem nemes tagjainak nyomására a városi polgárok mellé állt. Míg korábban az adózók, most elsősorban a nemesek bírálták a tanács tevékenységét. 1830-ban, amikor a város eladósodása és egyéb problémák miatt a lakosság egy része a magisztrátus ellen fordult, a nemesség képviselői álltak a mozgalom élére. A szervezkedés 1830 decemberében Pászthy Mihály házától indult, ahol nemesek és nem nemesek tanácskoztak. A gyűlés résztvevői azt szerették volna megtudni, mire költötte el a vezetőség a város pénzét, hogy ilyen helyzetbe kerültek, és javasolták a vétkesek felelősségre vonását. A magisztrátus három éves mandátuma éppen lejárt, de az adott viszonyok között problémás volt a tisztújítást lebonyolítani. Elkészültek a leköszönő vezetőség számadásai, amelyeket a soron következő építőszéken kellett volna elbírálni. A jegyző e célból a nemesség képviselőit írásban meghívta, de ők nem mentek el, hanem a nemesi tized jegyzője útján az alábbiakat válaszolták: „Betsülettel fogadtuk számadásra megjelenésünk eránt megkérendő betses levelét, mivel aztat tenni szükséges is volna. Mindazonáltal látván a környülállásokat, és a lakosoknak a magisztrátus által nyughatatlanságra hozatását, azért hogy netalán! Minthogy mindenekért jót nem állhatunk..." Attól tartottak tehát, hogy az építőszéken, majd innen kiindulva a városban is zendülés lesz, ezért a felülvizsgálat elhalasztását kérték. A vármegye bizottságot küldött ki a helyzet kivizsgálására, mely bizottság segítségével megtörtént a számadások ellenőrzése is. A sok adóssággal kapcsolatban a leköszönő tanács azzal védekezett, hogy a nehézségek ellenére az eltelt időszakban szépen gyarapodott a város, ezért ment el a pénz. 5 4 A mozgalom lecsillapítása érdekében a tiszttartó fontosnak tartotta a tisztújítás mielőbbi megtartását. A tizedeseket a várba, saját hivatalába rendelte. Azonban nagy részük nem ment el, mert a városi eseményt nem akarták az uradalmi központban megtartani. így a választás másnap a városháza előtt folytatódott. A rend fenntartása érdekében a szolgabíró próbált intézkedni: az esperes plébános, Szulovszky Ferenc táblabíró és a zendülés főkolomposainak részvételével egy bizottságot hozott létre. Az előző, 12 éve hivatalban lévő bíró lemondott, majd a földesúr képviselője a tisztségre egy nemes és két közrendű személyében megtette javaslatát. A jelenlévők azonban egyiket sem akarták elfogadni, hanem a mozgalom vezetőjét, Pászthy Mihályt tették meg a következő évekre bírónak. 5 5 54 Uo. 1831. január 21. 55 Uo. 1831. január 27.
