Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében
124 árjában arról értesülhettünk, hogy elkészült az itteni vadaspark, ahová muflonokat telepítenek a Bükk hegység nyugati részéből és a Mátrából. E vad áttelepítésének az előzménye az 1998-as vadászati törvény, amely az Európa mediterrán vidékén őshonos állatokat tájidegennek nyilvánította, azzal, hogy azokat 2002 végéig vadasparkokban kell elhelyezni. A szilvási 280 hektáros vadasparkba még vaddisznókat is telepítenek, mert itt engedélyezett lesz a vadászatuk. Végső soron a Verpelét határában és a szilvási vadasokban összesen 950 muflont fognak telepíteni. 11 6 A Trianon utáni Magyarországon, a nagybirtokokon kialakított vadaskertek 1945 tavaszáig fennálltak. Végleges eltünésüket a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, és a földosztásról hozott 600/1945. M. E. számú rendelet eredményezte 1945. március 17-én. Az újkori vadasokban folytatott tudatos vadgazdálkodás és vadvédelem eredményeként részben az ott elszaporodott, majd a vadaskertek megszűnése után szabadon engedett vadak utódai alkotják a Mátra és Bükk hegység mai nagyvadállományának a genetikai őseit. Korunkban külföldön nagy figyelmet fordítanak a vadaskertekre, felismerve azok fontosságát. Napjainkban az elharapódzó és következmények nélkül orvvadászat súlyos pusztításokat okoz vadállományunknak. A vadaskertek létesítése irányába mutat, hogy az erdei és mezőgazdasági vadkár ez által csökkenthető. Szükség van ún. bemutató vadaskertekre a nagyközönségnek is, mert napjaink városlakó embere ezek híján alig ismerheti meg a vadakat közelebbről. Más vélemények szerint a vadbiológiai kutatások is sürgetik a vadaskertek létesítését. Ily módon remélni lehet, hogy a vadaskerteknek lesz még jövőjük. 11 7 A nagy gonddal kialakított vadasokat a birtokosok elzárták a pórnép elől, amint azt Tiborc panaszában olvashatjuk Katona József: Bánk bánjában: „Szép földeinkről vadászni berkeket csinálnak, ahová nekünk belépni nem szabad. " Ezekről a történeti forrásokban, mint tilos határnévvel jelölt területekről olvashatunk, amelyek egyszerre takarhattak vadkertet, fáncánkertet, halászó vizet, vagy erdőt. Végül szólnunk kell még a fácán- és a vadaskertek környezeti jelentőségéről. A Bükk hegység területén Diósgyőrben a középkorban királyi vadas, míg Felsőtárkányban és Szilvásávárad határában az újkorban püspöki és főúri vadaskertek létesültek. Ezek területe az 1977-ben létrejött Bükki Nemzeti park része lett. A Mátrában Párádon, a Károlyi grófok egykori nagykiterjedésű vadasa és fácánosa napjainkban a Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területét képezi. Az, hogy a napjainkban a középkori vagy újkori urasági vadasok és fácánosok védett természeti területek lehettek, felvet egy kérdést: miért? Kétségtelen tény, hogy ebben jelentős szerepet játszott, hogy azokat mind a magánföldesurak idején, mind pedig 116 Magyar Hírlap, 2002. január 1. 7. p. 117 CSIFFÁRY, 2002/a. 490. p.
