Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében

Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves megyében 121 lentmondó adatok láttak napvilágot. Csőre Pál szerint a területe 3570 ha.

9

0 (azaz 6204,3 kh.), Borovszky Samu szerint a kiterjedése 4000 kh.

9

1 (azaz 2301,6 ha.) volt.

9

2 Keresztezés végett 1882-ben a pusztateremi (Szatmár vármegye) vadaskertből, amely a Károlyiak ecsedi uradalmához tartozott 8 vemhes tehenet hoztak.

9

3 1 8 8 8-ban az egész vadállományt 424 darabban jelölik meg. Ebben az évben 19 bikát lőttek, 1897-ben 23 darabot.

9

4 1893-ban 4-500 darabra becsülték a szarvas állományt.

9

5 Valószínűleg túl magas volt a gímszarvas állomány ebben a vadaskertben, mert a kilőtt bikák száma a 20. század elején erősen megemelkedett. 1903-ban 54 bikát ejtettek el.

96 Ezzel magyarázható az is, hogy a Károlyiak a bistei (Zemplén vármegye) vadasukba is a Mátrából hozott szarvasokat telepítettek. A 20. század elején pedig a selmeci (Hont) vármegye) vadasba részint Párádról, részben Sellyéről hozattak szarvasokat.

9

7 Károlyi Gyula gróf volt az első, aki a Mátrában először tenyészeteit vadaskertben gímszarvast. Személy szerint nem csupán szenvedélyes vadász volt, hanem a vadgazdálkodás és a vadóvás, az erdőgazdálkodás értő embere volt. Birtokain 1 erdőmestert, 7 erdészt, 3 erdész-segédet, továbbá 24 erdőőrt foglalkoztatott. Zemanek György uradalmi erdészt 1859-től alkalmazták a debrő-parádi uradalomban. 1878-ban már az ő fia, Zemanek Adolf, mint erdész-segéd irányította a vadaskert építését, ill. a kerítéshez szükséges vasanyag beszerzését.

9

8 A vadászat céljából a vadaskert területén lévő Saskő és Rózsásbérc tövében épült fel a ,,Rózsaszállás" nevű vadásztanya.

9

9 A Rózsaszállás valójában egy csinos kis vadászház volt, amely állt egy tágas szobából, egy kis konyhából, s egy nagy nyitott verandával rendelkezett.

10

0 1899. évi adatok szerint a parádi vadas területén 23 szarvasbikát lőttek, amelyek közül Károlyi Mihály gróf egymaga 11 darabot terített le.

10

1 A 20. század első negyedének végén honosítás végett a vadaskertbe sikerrel telepítettek muflont}

0

1 Megbízható adatok szerint 1923-24 telén hozták a területre az első 90 CSŐRE, 1997. 70. p. 91 BOROVSZKY, 1909. 246. p. 92 A parádi vadas területétének a meghatározását tovább nehezíti, hogy más forrásokban csak holdban határozzák meg a kiterjedését, viszont nem tudjuk, kis magyar holdról (1200 négyszögöl), vagy katasztrális holdról (1600 négyszögöl) van-e szó. Például 4872 holdat közöl: VIGYÁZÓ, 1929. 4. p.; LADÁNYI, 1936. 242. p. 7000 holdat ír: SZEDERKÉNYI, 1893. 481. p. Végül 7000-10000 hold kiterjedést említ: PÁLOSNÉNAGY, 1998. 152. p. 93 CSŐRE, 1997. 119. p. 94 CSŐRE, 1997. 70-71. p. 95 SZEDERKÉNYI, 1893. IV. 481. p. 96 CSŐRE, 1997. 70-72. p. 97 CSŐRE, 1997. 119. p. 98 PÁLOSNÉNAGY, 1998, 152-153. p. 99 BOROVSZKY, 1909.246. p. íoo PÁSZTOR, 1933. 15. p. 101 PÁLOSNÉNAGY, 1998. 154. p. 102 Valószínű tévesek azok a közlések, amelyek szerint a Károlyiak 1890 körül, illetve az 1900-as évek elején telepítették volna muflont Parádra.-PÁLOSNÉNAGY, 1998. 153.p.;HACSAVECZ, 1995.233. p.