Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében

Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves megyében 113 nevü helyet, amely a Nagykapornak falu melletti királyi vadas lehetett.

2

4 A vadkert szavunk a 16-17. századi határnevek közt is előfordul, s minden esetben létező vadaskertet, s nem pedig gyümölcsöst jelölt. Például a Vas megyei Sárvárott 1551-ben,

25 Fogarason 1632-ben,

2

6 az Ugocsa melletti Királyházán 1689-ben,

2

7 s a példákat még tovább sorolhatnánk. A vadaskertnek volt még egy korai elnevezése nyelvünkben. 1672-ben a Torna megyei Komjáti urbáriumában olvasható vadaskert neve Vadaas volt.

2

8 A történeti Magyarország területén a vadaskerteket elsőként Csőre Pál vette számba, s könyvében 235 vadasról ad számot.

2

9 A szerző eddigi kutatásai során az 1920 előtti Magyarország területén (Horvátország nélkül) 274 vadas létezését vette számba. A mai Heves megye területén a következő települések határában voltak vadaskertek: Bükkszék, Eger, Erdőkövesd, Felsőtárkány, Párád és Szilvásvárad. Közülük Egerben és Felsőtárkányban már a középkorban léteztek püspöki vadasok. Egy téves közlés a Tarnaörs határában létezett fácánkertet vadaskertnek jelölte.

3

0 Bükkszék 1783-1785-ben, az első katonai felméréshez készült ország leírásban szerepel, a Bükkszék határához tartozó Pósváron vadaskert (Thiergarten Poswar) néven. Az első katonai felvétel Bécsben őrzött áttekintő térképén látható a bekerített vadas park.

31 1788-ban Pósvárpuszta báró Orczy József birtoka volt.

3

2 1825-ből irat maradt fenn, a pósvári vadas kerítésének a vizsgálatáról.

3

3 1 8 3 7-ben még mindig megvolt a vadkert, amely az Orczy család tulajdonához tartozott.

3

4 1 851-ben az írta Fényes Elek: „ Van itt egy kastély, angolkert, vendégfogadó. "

3

5 24 ZOLNAY, 1971. 145. p. 25 CSŐRE, 2000. 29. p. 26 SCHRAM, 1973. 47. p. 27 SCHRAM, 1973. 127. p. 28 SCHRAM, 1973. 119. p. 29 Lásd CSŐRE, 1997. 123. p. 30 PÁLOSNÉNAGY, 1998. 155. p. - A tarnaörsi fácánkertre lásd CSIFFÁRY, 2002/b. 95-96. p. 31 CSIFFÁRY-B. HUSZÁR, 1999. 88. p. - Ennek melléklete a Geographischen Charte des Königreichs Ungarn, aufgenommen unter der direction des Oberst von Neu in den Jahre 1782-84. p. 32 Soós, 1975. 129. p. 33 HML I

V-8/6. 201. számú irat. 34 TAHY, 1837. 36. p. 35 FÉNYES, 1851. IV. 259. p.