Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSIFFÁRY Gergely: Fácánkertek Heves megyében • 83

Tófalu Az itteni fácános létezésére mindössze egyetlen történeti adat áll rendelkezésre 1819-ből, amikor a tófalui fácányosnak 10 frt 16 krajcárt fizettek az Orczyak a kártékony vadakért, lőpénz címén.

126 * * * Az egykori urasági fácánkertek az 1945. március 17-én elfogadott 600/1945. számú földreformról szóló minisztertanácsi rendelet nyomán szűntek meg Magyarországon. Miután azonban a vadásztársaságoknak továbbra is szüksége volt a fácánra, az ország területén sok helyen hoztak létre fácánnevelő telepeket 1945 után. Heves megyében ilyen fácántelepek léteztek: Atkár, Hatvan, Hort, Lőrinci és Ludas határában. Ha meg akarjuk határozni az egykori urasági fácánkertek jelentőségét, akkor azok nem csupán mint a volt birtokos osztály vadászatainak a színterei érdekesek. A fácánkertek kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, hogy ez a madárfaj meghonosodott Európa szerte. Az itt élő örvösfácán vagy vadászfácán betelepítésében főszerepet játszott a közismert fácán (Phasianus colchicus) számos alfajából 4 alfaj (Phasianus c. colchicus, Phasianus c. torquatus, Phasianus c. mongolicus és a Phasianus c. versicolor) kereszteződéséből létrejött forma. Ez a madár olyan elterjedt napjainkban, hogy Nyugat- és Közép-Európa szinte valamennyi 500 m tengerszint alatti területén megtalálható.

127 Létezik ennél egy sokkal messzebb sugárzó hatása, nevezetesen az egykori fácános berkek, az ún. tilalmasok, miután azokat kivonták a mezőgazdasági müvelés alól, nagyobb eséllyel őrizhették meg eredeti flórájukat a hozzákapcsolódó élővilággal. Ma úgy mondjuk, volt és van e területeknek ökológiai jelentősége, amelyek hagyományos növény- és állatvilága ily módon megkímélődött, fennmaradhatott. (Ld. Tarnaörs.) Napjainkban a Kerecsend határában lévő ún. Berek-erdő védett természeti érték. Ez a jellegzetes kontinentális pannon-ponthusi erdei növénytársulás, a tatárjuharos tölgyes nevet viseli. Korábban a kerecsendi erdőt a botanikusok érintetlen erdőreliktumként tartották számon, s ezért helyezték védelem alá. Az érdekesség, hogy a mai védett erdő helyén 1724-25 körül gr. Erdődy Gábor püspök mintegy 300 kat. hold területre gyümölcsfákat és tölgyfákat ültetett, ahol kialakította a fácánkertet. Az újabb kutatások szerint - idézem Kondor István erdészmérnököt -: „a kerecsendi erdő nem lehet közvetlen maradványa a Bécsi-medencétől a Volga vidékéig terjedő erdős sztyepp tölgyeseinek, hanem A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. Mátra Múzeum, Gyöngyös. Történeti Adattár. 91.128.1. Magyar Nagylexikon, 1998. VII. 646. 97