Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

tartásával fasiszta- (nyilas-, német-, háború-) ellenes vélemény nyilvánítását akadályozta". Az NBR a hatályos jog intézményrendszerére épült, s e rendszeren belül alkalmazott bizonyos változtatásokat. Ezek közül a legfontosabbak a következők: az NBR visszaható erővel bírt, s kimondta, hogy a háborús és népellenes bűncselekmények elévülhetetlenek. Illetékességét pedig úgy határozta meg, hogy az „kiterjed a polgári egyénekre és a fegyveres erők tagjaira, ideértve a rendőrséget és a csendőrséget is, valamint a magyar állam területén elfogott, vagy a magyar államnak kiadott egyénekre, tekintet nélkül azok állampolgárságára". Módosította a rendelet a büntetési rendszert is: rövid időre, új büntetési nemként - mint főbüntetést - bevezette az internálást, majd a halál- és fegyházbüntetés közé beiktatta a kényszermunkát. Az NBR teljesen új törvénykezési szervezetet alakított ki, amely a politikai helyzetet tükrözve a laikus bíráskodásra épült, azonban anélkül, hogy a korábban működő esküdtbíráskodási rendszerhez tért volna vissza. (Abban ugyanis a koalíciós pártok egyetértettek, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonása inkább politikai, mint jogi kérdés, s így azt nem lehet kizárólag szakbíróságokra bízni. Ezek arányaival kapcsolatban - különösen később - viszont már nézeteltérések alakultak ki.) Az NBR a bűncselekmények sértettjének a magyar népet tekintette, akinek képviseletére megalkotta a népügyész, majd a politikai ügyész intézményét. A népbírósági tanács előbb 5, majd 6 tagból állt, így a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt

16 kellően képviseltetni tudta magát az ítélkezésekben. (Később az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezete is delegálhatott egy tagot.) A népbírósági tanács mellé az igazságügy miniszter szakképzett tanácsvezető bírót és helyettes bírót rendelt ki. A tárgyalás előkészítése, vezetése, az ítélet szerkesztése a vezető bíró feladata volt, de az ítélkezés, a döntés a népbírákat illette. A törvényszéki székhelyeken működő népbíróságok fellebbviteli fóruma a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) volt. A NOT öttagú tanácsainak tagjait szintén a politikai pártok delegálták, de itt már előírás volt a jogi végzettség. A népbíróságokat - működésüktől kezdve - komoly bírálatok érték. A közvélemény és a baloldali pártok leginkább a felmentő, illetve az enyhe ítéleteket kifogásolták, a jogi szakemberek pedig szakmai szempontból fogalmazták meg aggályaikat. A meglehetősen sok felmentő és enyhe ítéletet a népügyészségek és a népbíróságok a rendőrségek nem megfelelő nyomozati munkájával indokolták. A szakmai kifogás főként a laikus bíráskodási gyakorlatot érintette, amely véleményük szerint nem tudta szakszerűen megoldani e nagyjelentőségű feladatot. A Függetlenségi Front pártjai: a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokratapárt, a Szociáldemokrata Párt. 59