Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49
1.8. 1941 és 1944 között lefolytatott délvidéki kommunista- és partizánellenes nyílt nyomozások Az 1941 tavaszán visszacsatolt Délvidék minden eddiginél nagyobb közbiztonsági feladatok megoldása elé állította a magyar kormányt. Eltérően a korábbi területgyarapodásoktól, ezúttal nem békés visszacsatolásról, hanem katonai támadásról, fegyveres megszálló akcióról volt szó, amely egyúttal Magyarország világháborúba lépésének utolsó előtti felvonását jelentette. A délvidéki területek visszafoglalása, a bevonulás korántsem váltott ki olyan osztatlan örömet a soknemzetiségű lakosságból, s nem zajlott olyan, viszonylag békés körülmények között, mint a felvidéki, vagy éppen az erdélyi bevonulás. Számos településen csetnik 13 irreguális alakulatok nehezítették a bevonuló alakulatok helyzetét. Az eldördült fegyverekre válaszul megkezdődött a visszafoglalt területek pacifikálása, amely egyet jelentett a rögtönítélő bíróságok felállításával, a tömeges internálással. A Délvidék - rendészeti vonatkozásban - a szegedi, a pécsi és a szombathelyi csendőrkerületekhez került. Újvidéken külön csendőrnyomozó alosztályt állítottak fel, amely V/l. számozással közvetlenül a szegedi alosztálynak volt alárendelve, Csáktornyán pedig csendőrnyomozó csoport működött a szombathelyi csendőrnyomozó alosztály felügyelete alatt. Ezzel párhuzamosan a VKF/2. is erős szervezeteket épített ki Újvidéken, Szabadkán, Zomboron és Zentán. 1941. június 27-e, vagyis Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépése után e térségben is felerősödött a kommunista 14 ellenállási mozgalom. így a délszláv lakosságot - elsősorban a szerbeket - most már nem csak azért tekintették ellenségnek, mert az egységes Jugoszlávia hívei voltak, hanem azért is, mert sommásan kommunistának minősítették őket. Az egyre nagyobb méreteket öltő partizántevékenységek és szabotázsakciók (gyújtogatás, robbantás) megfékezésére a Belügyminisztérium nyílt nyomozást rendelt el, amely kisebb megszakításokkal 1944-ig tartott. A nyílt nyomozás bevezetésével egyidejűleg Szabadkán, Zomboron, Óbecsén és Zsablyán - nem állandó jelleggel - csendőrnyomozó csoportokat állítottak fel, melyek az újvidéki alosztálynak voltak alárendelve. Az akció irányító szerve a VKF/2. D. osztálya volt, Garzuly József csendőr alezredes vezetésével. A helyszíni gyakorlati irányítást Horkay József 13 A „haza becsületének és szabadságának" védelmére alakult Csetnik Egyesület tagjai a nagyszerb vezetésű, egységes, centralizált Jugoszlávia harcos képviselői voltak. 14 A délvidéki magyar kommunisták, eltérően a dél-szlovákiai, kárpátaljai és északerdélyi kommunistáktól, akik a Kommunisták Magyarországi Pártjához csatlakoztak, az országhatár megváltozása után is a Jugoszláv Kommunista Párt tagjai maradtak, amely egyszerre indított harcot belső kizsákmányolói és külső imperialista megszállói ellen. 57
