Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

Szakasits Árpádot, a Szociáldemokrata Párt főtitkárát is kihallgatták. Letartóztatták többek között: Rózsa Ferencet, Nonn Györgyöt, Horváth Mártont és az évek óta körözött Schönherz Zoltánt. Rózsa Ferenc a kínzások következtében meghalt. Schönherz Zoltánt, a KMP titkárát bíróság elé állították, s - német nyomásra - halálra ítélték. A halálos ítéletet 1942. október 9-én végrehajtották. Többeket életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéltek. A kommunista párt II. világháború alatti legnagyobb veszteségét szenvedte el ezzel az akcióval. 1.3. 1943. évi tavaszi és őszi soroksári nyílt kommunistaellenes nyomozások 1942 őszétől sorozatosan érkeztek jelzések Budapest külső kerületeiből röpcédulák terjesztéséről, illetve falfeliratok megjelenéséről. A röpcédulákról ugyan hiányzott a kommunista párt aláírása, de azok tartalma egyértelműen kommunista csoport tevékenykedésére utaltak. A röpiratok szövege némileg radikálisabb volt, mint a KMP akkoriban meghirdetett programja. Míg ezek a proletárforradalomért vívott könyörtelen harcra szólítottak fel, addig a KMP - a háború ideje alatt - a független, szabad és demokratikus Magyarország megteremtését tűzte ki célul. A hatalom számára fölöttébb veszélyes csoport felfedését konspiratív módszerekkel oldották meg. Megállapították, hogy egy fiatalokból álló csoport élén Deák Györggyel - marxista ideológiát vallanak, fegyver- és lőszergyüjtéssel, valamint röpirat-terjesztéssel foglalkoznak. Akik egyébként kb. egy éve a kommunista párt Demény Pál vezette frakciójából váltak ki. A szervezethez később csatlakozott a Hauser Károly vezetése alatt álló csoport, majd a délvidéki és felvidéki illegális kommunista csoportok is. A tavaszi nyílt nyomozás 1943. április 2-án indult meg. A nyomozás színhelye a Soroksár-újtelepi községháza volt. A nyomozást felsőfokon Kudar József csendőr ezredes, a BM Államvédelmi Központ

5 helyettes parancsnoka irányította, de ténylegesen az akciót Juhász István csendőr alhadnagy és dr. Wayand Tibor detektív felügyelő vezette. A nyomozáshoz beosztottak még 17 csendőrnyomozót és 17 detektívet, akik a letartóztatásokat és a kihallgatásokat végezték. A tavaszi nyílt nyomozás során közel 200 főt tartóztattak le, akiknek nagy részét átadták a vezérkar főnöke különbíróságának, ahol az 1941. évi 3. tv. cikk alapján súlyos börtönbüntetésekre ítélték őket. 1942. szeptember 4-én a rendőri és a katonai szervek tevékenységének összehangolására létrehozták az Államvédelmi Központot. A szerv a Belügyminisztériumban működött, de meghatározott ügyekben kizárólag a vezérkari főnök alárendeltségébe tartozott. Feladata a belpolitikai mozgalmak megfigyelése és felderítése, ide értve a nemzetiségi mozgalmakat is, valamint a nyomozati tevékenység összefogása, koordinálása volt. 52