Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

VALTER Ilona: Adatok a pásztói monostor gazdasági életéhez • 425

segítségünkre volt Theophilus presbyter ,JSchedula diversarum artium"

11 c. müvének üveggyártásról szóló része. A szerző 1100 körül valamelyik német bencés apátságban élő bencés szerzetes volt, aki maga is gyakorolta azokat a mesterségeket, amelyeket leírt. Ezen kívül felhasználtuk a XIV-XV. századi üveggyártást ábrázoló metszeteket is.

12 A korabeli üveggyártás alapanyaga a homok, a mészkőliszt és bükkfahamuból nyert hamuzsír volt. Ezért az üveghuták nagy kiterjedésű bükkfa erdők közelébe települtek. Ez Pásztó esetében a Mátra hegység közelében elérhető volt. Az üveg előállításához két rész hamut, egy rész homokot vagy apróra tört, kvarc tartalmú kőzetet kevertek össze. A homokot vagy kőzetet vízben tisztították, ülepítették. Ehhez a munkához sok vízre volt szükség, amit esetünkben a műhelyépület keleti oldalánál folyó Malom-patak szolgáltatott. Az összekevert anyagot ún. temperáló vagy előmelegítő kemencében, egy nagy edényben, különféle adalékanyagok hozzáadásával tisztították, egy éjszaka és egy nap tüzelve alatta. Ilyen előmelegítő kemence alapját találtuk meg Pásztón, a műhelyépület nagyobbik helyiségének keleti végében, a patakpart közelében. (6. ábra) Ugyancsak agyagból készült olvasztótégelyekbe merítettek az előmelegített masszából és ezt az ún. olvasztókemencében igen magas hőfokon (1400 °C) olvasztották, főzték. Ehhez kőből épített kemence kellett. Ilyen kemence alapjait Pásztón a nagyobbik helyiség közepén találtuk meg. (7. ábra) Az olvasztókemence tégelyeiből az üvegfúvó munkások a „pipával" merítették a folyékony üvegmasszát, és fújással készítették az üvegtárgyakat. Minthogy a kemencének csak alsó alapozási része maradt meg, ezért kevés olvasztott üveget és üvegdarabot találtunk. A kész üvegtárgyat az ún. hűtőkemencében 500-600 °C-on hűtötték, feszültségmentessé tették, hogy elkerüljék a tárgyak szétrepedését. A műhelyépület kisebbik helyiségének délkeleti sarkában találtunk egy olyan hűtőkemence alapot, amely teljesen megfelel Theophilus presbyter XII. század eleji leírásának. (8. ábra) A laboratóriumi vizsgálatokból sok mindent megtudtunk a pásztói üveggyártásról. Theophilus: Schedula diversarum artium. c. művének magyar nyelvű fordítására utalunk: THEOPHILUS P., 1986. 55-75. 12 Aus dem Wirtshaus zum wilden Mann. Funde aus dem mittelalterlichen Nürnberg. Eine Ausstellung des Germanischen Nationalmuseums 5. Juni bis 16. Sept. 1984. 50.; Ludwig Wamser: Glashütten im Spessart, Denkmaler frankischer Industriegeschichte. = Frankenland Zeitschrift für frankische Landeskunde und Kulturplege. Heft 7/8. Jul.-Aug. 1982. 209.; Róbert Schmidt: Das Glas. 1922. I-IL; Franz Rademacher: Die deutschen Glaser des Mittelalters. Berlin. 1933. 428