Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

VALTER Ilona: Adatok a pásztói monostor gazdasági életéhez • 425

patakból ide vezetett Malom-patak vette körül, amely a domb aljában lévő malmot is működtette és a halastavat táplálta. 1965-ben kezdődött a barokk kolostorépület műemléki helyreállítása. Ennek kapcsán került sor körülötte a régészeti kutatásra, amelynek célja a középkori apátság feltárása volt. Kibontakozott az elpusztult apátság alaprajza. Az alaprajzi forma, a falak szerkezete, a jellegzetes habarcsanyag, valamint a falak mellett és a rétegekben talált régészeti leletanyag alapján szétválasztható volt egy korábbi - a XII. század elejére keltezhető - periódus, valamint a XIII. század első negyedére tehető bővítés. (2. ábra) Az első szakaszban egy közel 40 m hosszú, 24 m széles, három hajós, keresztház nélküli templom épült, amelynek két mellékszentélye félkörívesen, főszentélye egyenesen záródott.

7 A főszentély alatt kriptát találtunk. A monostor a templom déli oldalához csatlakozott U alakban, azaz a déli oldal nem volt beépítve. A kerengő egyetlen folyosóból állt a templom déli oldalával párhuzamosan. Az alapvetően centrális elrendezésű bizánci templomokhoz nem hasonlítható az itt feltárt három hajós, nyújtott formájú alaprajz, itt tehát inkább bencés apátságot feltételezhetünk a XII. század elején. Az alaprajz, a szentélyek alapján analógiákat a német románkori építészetben találtunk.

8 A bencések által elhagyott monostorba települő ciszterciek csak 1230 körül építették át az apátságot, az egész épületegyüttest károsító tűzvész után. A szentélyt gótikus formában nagyobbították és a kolostorba is új helyiségeket építettek. A tűzvész nyomait a monostor nyugati szárnyának több helyiségében megfigyelhettük. Egykor itt volt a konyha, a szerény méretű refektórium és egy raktár. A gabonaféléket e helyiségek fölött, a padláson tárolták. A tűzvész idején leégett és leszakadt a mennyezet, a rajta lévő gabonával együtt. Az újjáépítéskor a mintegy 20 cm vastag gabonaréteget otthagyták, és azon alakították ki a helyiségek új padlószintjét. (3. ábra) Az újjáépítést XIII. század eleji edénytöredékek keltezték. Innen 12 zsák égett gabonát szedtünk össze és szállítottunk be a Mezőgazdasági Múzeumba, ahol a Pálné Hartyáni Borbála által végzett előzetes vizsgálat kiderítette, hogy a gabonafélék legnagyobb részét az árpa teszi ki, a kevésbé jelentős mennyiségű búza és rozs mellett.

9 A feltárt maradványokból Harsányiné Vladár Ágnes építész és Őrsi Károly kerttervező mérnök tervei alapján romkert készült, melyet 1971-ben adtak át a városnak. Itt a műemléki központban az 1978-ban kezdett kutatás után 1984ben nyílt meg a gótikus oskolamesteri ház. Ennek déli oldalánál rendezetlen volt a terület, ezért újabb régészeti kutatás kezdődött 1985-ben. Ekkor két műhelyépület maradványait találtuk: a nagyobbik (2. ábra b.) a monostortemplom szentélyétől keletre, ED-i irányban fekszik a hajdani Malom-patak partján. A 32 m 7 VALTER I., 1982. 175-193. 8 VALTER I., 1982. 195-197. 9 VALTER I., 1982. 191-192. 426