Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

SZABÓ Jolán: Egy vizsgálat és ami mögötte van (Holczer József gyöngyösi perceptor visszaéléseinek ügye 1816-1817-ben) • 389

akkor úgyis önként lemond.

3 Ő maga súlyos büntetésnek tartotta a felfüggesztést, ez a maga és családja becsületének elvesztését jelenti. Újabb vizsgálatot kért, s továbbra is kitartott amellett, hogy amit tett, azt felettesei tudtával cselekedte. Inkább hasznára, mintsem kárára volt a városnak, saját javait is szívesen bocsátotta a köz javára, ha azzal segíthetett. A levél hangneme is a kéréshez igazodott. Már nem visszautasító és magabiztos, hanem alázatos és esendő. Társai felebaráti szeretetére és keresztényi segítségére számít megértést kérve tőlük. A tanács tagjai azonban kérlelhetetlenek maradtak. A választ ugyan nem ismerjük, nem csatolták az aktacsomóhoz, de abból a levélből, melyet a felfüggesztett perceptor a város földesuraihoz intézett, kiderül. December 28-án közbenjárásukat kérte, hogy azok hatalmuknál fogva vizsgálják ki ügyét és a meghozott tanácsi ítéletet változtassák meg úgy, hogy tisztújításig hivatalában maradhasson. Nekik is előadta maga mentségeit a vádakra, hibásnak semmiben sem ismerte el magát. Újra azzal hozakodott elő, hogy ő milyen sokszor fuvaroztatott szekerével és kisebb költségeket is a saját pénzéből fizetett ki, hogy „a város boldogulásában előmozduljon" és „köz jövedelme ne fogyjon". A legfőbb érve azonban az volt, hogy ő a földesurak kegyelméből lett a város domesticus perceptora, s hivatalát kezükbe kívánja letenni. Viszont ezzel az ügy máris egy új dimenzióba került: az egyszerű bűncselekmény, a hivatali hatalommal való visszaélés és lopás joghatósági kérdéssé vált, azaz oppidum és földesurai közül ki és hogyan jogosult döntést hozni. A vizsgálatba bekapcsolódott a vármegye is. 1817. január 23-án Gyöngyös város bírája és a tanács „mint Encs és Bene pusztáknak az egész gyöngyösi communitásnak nevében földesurai" a.1 alispánhoz írt levelükben megfogalmazták álláspontjukat. A város mindkét pusztát földesúri jogon birtokolja, így az ott folyó gazdálkodás ellenőrzése sem a földesurak elé tartozik, hanem a város censurális székét, illetve az egész communitást illeti meg. A már meghozott ítéleten nem változtattak, csupán elhalasztását mondták ki, s fenntartották a város közösségének azt a jogot, hogy a büntetésen enyhíthessen.

4 Másnap az alispán elnökletével Gyöngyösön közönséges gyülekezet tartatott". A két fél álláspontja ekkor sem közeledett egymáshoz, sőt a helyzet inkább kiéleződött. A város bírája felszólalásában ragaszkodott az előző napi dek„arra kérem a nemes magistrartust, hogy emberi gyarlóságbúi netalántán megtörtint megbántódásomat elfelejteni, és rajtam annyiban könyörülni ne terheltessen, hogy annak idejire rendesen mind a két rendbéli számadásomat elkészíthetvén minden becsülettel hivatalomtul, melyet most úgyis előre resignálok, megválhassak." Uo. „...magához a birtoknak természetéhez megkívánjuk, hogy ezen állapot a Bene és Encs pusztáknak részérül a legközelebb tartandó censurális széken a nemes városnak felvétessen, addig ezen elvégzett állapot minden változás nélkül elhalasztódjon, hogy maga a communitás látván a számadójának sáfárságot, a környülállásokhoz alkalmaztatva amennyire az igazság engedi, a számadónak convietiva terhén enyhíthessen. " Uo. 393