Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CS. SCHWALM Edit: Szürszabók és szűcsök Egerben • 373

színes vagy fekete virágokkal kihímzett új szűr és bunda templomba járó ruha is. 85 XIX. századi Heves megyei viseletábrázolások között ködmönnel nem talál­koztam. Hosszú, földig érő bundában van egy erdőkövesdi férfi Valérió 1866­ben készült metszetén. 86 A Vasárnapi Újság 1858-ban megjelent, egri népvisele­tet ábrázoló képén egy háttal álló legényen lévő melles, háta gazdagon kihí­mezve tulipánokkal. (Ilyen tulipánok vannak az egri szűcsök céhládáján is.) 87 Az egri szűcsök munkásságáról sajnos nagyon kevés feljegyzés áll rendel­kezésünkre. 1952-ben Bakó Ferenc beszélgetett az utolsó egri magyar szűcs, Tajthy Gábor leányával. 88 Ebből annyit tudhatunk meg, hogy 1912-ben halt meg, és élete végéig dolgozott, kész ködmön is maradt utána, bár már akkor nem na­gyon volt rá kereslet, megváltozott a divat. Csak női ködmönöket készített, mást nem. A vándorlásai alatt Sátoraljaújhelyben is dolgozott. Itt ismerkedett meg feleségével, Csáklai Viktóriával, aki varrónő volt. Esküvő után hazajöttek Eger­be (gyalog tették meg az utat). A mesterremeket már itthon készítette el. Az Eger környéki falvakban - Bátor, Egerbocs, Novaj, Ostoros, Egerszalók - vásárolták készítményeit, de Mátraballán, Derecskén, Recsken és Kisterenyén is viselték. Minden falunak megvolt a jellegzetes hímzése, amit a szűcsmester már ismert. A szalóki egyszerű volt, világos és sötétzöld vagy piros pontokkal. Bátorban egy­szerű zöld hímzés volt rajta, Ostoroson, Novajon a cifrát kedvelték. A Mátrában olyan cifra volt, hogy „<z tűt sem lehetett közé tennf'. A múzeum tulajdonában van egy bekeretezett szűcshímzés, (3. kép) amit Tajthy Gábor készített menyasszonyának Sátoraljaújhelyen. (Néprajzi gyűjte­mény, ltsz. 56.37.1.) Világos vászonra selyemfonallal készült. Szalaggal össze­kötött kétfelé hajló virágos ág közepén tulipánból kiágazó szőlőfürtös virágtő, fölötte koszorút tartó angyalok. Négy sarkában egy-egy levelekre helyezett ke­rek virág. 18-64 évszám a két alsó sarokban. A felirata már nehezen vehető ki, a fonal fakult. Tajthy Gábor lánya, Kovács Imréné elmondása szerint a felirat: „Ugy virijjon a mi szerelmünk örökké, mint ezen két bezárt búkét virít. Tajthy Gábor és Csáklai Viktória"* 9 Egy másik bekeretezett szűcshímzés családi em­léknek készült 1877-ben (ltsz. Történeti gyűjtemény, 79.597.1.). Virágos ág kö­zepébe helyezett címer fölé két oroszlán és két angyal tartja a magyar koronát, fölötte felirat: „Áld meg Isten e hazát". Tajthy Kálmán faszobrász, a szűcsmester fia adta a múzeumnak. 90 BOROVSZKY S., 1909. 205. KRESZ M., 1956. 74. - illusztráció. Ez alapján készült a Napkeletben 1857-ben megjelent kép is. Egri népviselet. Vasárnapi Újság, 1858.341. A céhláda: CSIFFÁRY G., 1982.70-71. DIV. ENA. 208-67. Bakó Ferenc gyűjtése. DIV. ENA. 208-67. Bakó Ferenc gyűjtése. Tajthy Kálmán szücsinas volt apjánál, de nem volt hozzá kedve. Apja akarata ellenére fa­szobrásznak tanult Bécsben, 1894-1898 között. Galasy Lajos gyűjtése, 1952. Tajthy Kál­mán fafaragó életpályája. Legányi Ferenc naplója. IV. 411-413. Másolat: DIV. LUK. 57-77. 383

Next

/
Thumbnails
Contents