Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CS. SCHWALM Edit: Szürszabók és szűcsök Egerben • 373

időben főcéhmester: Stészel Antal, kis céhmester: Kovács Mátyás, jegyző: Morvái Ferenc, a mesterek: id. Morvái Károly, ifj. Morvái Károly, Morvái Sándor, id. Miticzky János, ifj. Miticzky János, Miticzky József, Elek Sámuel, Csiszár Antal, Stészel Ferenc, Mátyásy Mihály.

9 Az egri cifraszür virágkorában egy mester mellett 3-4 segéd és 3-4 inas is dolgozott. A XX. század elejére Egerben mindössze 2 szürszabó dolgozott: Tomáry János (a Makiári úton) és Kuczora Ferenc (a Széchenyi úton). 1914 után már nem tudunk egri szűrkészítőről, nem volt rá igény.

10 Györffy István 1930-ban megjelent munkájában azt írja, hogy az egri szűrszabóknak már hírmondójuk sincs, s jelesebb szürszabók voltak: Varrók János, Berzy László és Kuczora Ferenc.

11 Az egri szürszabó céhnek igen kevés emléke maradt fenn. A szűrszabó legények ládáját (a DIV Történeti gyűjteménye, Ltsz. 81.21.1.) Kuczora Ferenc ajándékozta a múzeumnak. A benne őrzött iratok, minták, rajzok 1944-ben elpusztultak.

12 Eger mellett kisebb helységekben is dolgoztak szűrszabók (pl. Poroszló, Aldebrő, Kerecsend), de Heves megye legnagyobb szűrszabó központja Gyöngyös volt, ahol régi idők óta csapók is laktak, így a szűrposztót is helyben készítették.

13 A szűrszabók durva, kallott gyapjúposztóból állítottak elő kabátféle felsőruhát. A szürposztót a mesterséget tanult és céhbe szerveződött szűrcsapók készítették.

14 A középkorban valószínűleg ugyanazon mesterember munkája volt a szűranyag készítése és belőle a ruha varrása. A két mesterség csak később vált szét. A XIX. századig a szűrszabóság a szabómesterség külön ága volt.

15 Gyakori eset volt, hogy az egyik fajta mesterember a vele rokon szakma terén is vállalt munkát. Ilyenkor rögtön erélyesen lépett föl a vélt vagy valóban károsult céh. Erre több példát találunk Egerben is. 1769-ben a szűrszabók és csapók közötti ellentétnek vetett véget a városi magisztrátus határozata: „... Szűr Szabók gyapjúval ne kereskedgyenek a csapók terhével, annyival inkább másünnen ne Hozzanak kész munkát, mert illetlen, ha valaki maga Mesterségét másnak munkájával Palástollya, hanem magok Mesterségéhez lássanak, és az Szűr posztót az ide való Csapóktul vegyék mind addig, méglen nálok alkalmatost találnak illendő áron ..."

16 Ekkor döntötték el azt is, hogy a csapók címere ezentúl olló, rőf 9 Egri Naptár, 1863. 36. 10 CSIFFÁRY G., 1982. 72. - Galassy Lajos az 1950-es években felkereste az utolsó egri szürszabó, Kuczora Ferenc fiát és feljegyezte, amire még emlékezett édesapja mesterségéből. Leírva Legányi Ferenc többkötetes naplójában. IV. kötet. 289-297. és 329-334. Mátra Múzeum, Gyöngyös. Másolata: DIV. LUK. TA. 60-77. 11 GYÖRFFY I., 1930. 168. 12 CSIFFÁRY G, 1982. 73-74. 13 GYÖRFFY I., 1930. 168.; FLÓRIÁN M., 1985. 89. 14 GÁBORJÁN A., 1991.397. 15 GÁBORJÁN A., 1982c. 140. 16 BREZNAY L, 1934. II. 285-288. 374