Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
BÁN Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra 1770 • 9
Az 1770. január l-jén kelt „ideális urbárium" 9 fő punctumával és azokon belüli alpontjaival már nagyon hasonlít Mária Terézia úrbéri rendeletéhez, de több tartalmi eleme kedvezőtlenebb a jobbágyoknak. Az első pont hangsúlyosan részletezi Maklár kedvező adottságait (sok jó szántó, rét, elég legelő, szőlőterület, folyóparti fekvés, piacos helyek közelsége, csak az erdő kevés), és „első classisbéli" mivolta indokolja, hogy ne bőkezűen mérjék az úrbéri illetőségeket: a belső háztelkek 1 köböl kapacitásúak, egy egész telekhez 24 köblös szántó tartozik három nyomásban, s a kender- és kukoricaföldekkel együtt, továbbá 6 köblös rét. A deserta földeknek megszüntetik addigi jobbágyi árendába adását, azokat majorságinak minősítik és legfeljebb új telepesek telkeire lesznek felhasználhatók. A következő 2-9. pontokban a makiári urbárium szinte szó szerint egyezik a gyöngyössolymosival. 2. Mostanában, valamint feljebb megvallottuk, minden jobbágyi adózásokat és robotákat az méltóságos földesurunknak megírt mód alatt kiadott urbárium szerint tesszük. Bizonyos még, hogy ezelőtt nem szokás szerint, hanem némely contractus mellett, melyet ugyan sub littera B hasonlóképpen beadunk s praesentalunk, vittük mindazokat végbe. A mellékelt, 3 évre érvényes 1767. január 1-jei contractus Makiáron egy hat marhás egész házhelyes jobbágy szántóföldjét 45 köbölben, rétterületét 5 köblösben, külső kerti kukorica- és kenderföldjét 2 köblösben limitálta. Az egy egész telekre kirótt pénzteher: háztelki cenzus 1 forint külső kerti földek váltsága 2 forint victuáliák megváltása 1 forint 16 dénár robotváltság 25 forint 50 dénár 29 forint 66 dénár A töredéktelkesek váltságösszegeit arányosan szabták meg, a hazátlan zsellérek pedig 1 forint 50 dénárt fizettek. Meg nem váltott, így teljesítendő robotként maradtak meg a Maklár és Nagytálya határában bármikor esedékes építési munkák, ugyanitt a „sutukhoz is szükséges embereket tartanak", továbbá szüretkor és bordézsmáláskor pincei munkára hat embert, fuvarozásra 4 szekeret adtak. Farkasok irtására évi 3 napon álltak rendelkezésre. A gabona-, bor-, bárány-, méhtizedet és kilencedet természetben szolgáltatták a jobbágyok. A telkiállományhoz nem tartozó puszta földterületek megművelése ellenértékeként árendát fizettek - mintegy a tized és kilenced helyett -, ez egy egész teleknyi méretű föld esetén 8 forintot tett ki. 3. Mostani adózásaink, melyeket teszünk az méltóságos uraságnak, úgy annak előtte is, az beadott urbáriumból és contractusból világosan kitetszenek. 4. Vannak ezen helységnek hasznai, úgy nekünk is abban, hogy határainkban jó földjeink és rétjeink vannak, melyek, hacsak az időnek mostohasága engedi, az gabonát jól megtermik minden trágyázás nélkül. Vagyon ismét marháinknak jó lefolyó vizei, melyeken malmok is bőségesen vannak. Úgy nemkülönben vannak jó szőlőhegyeink, melynek terméseit, úgy gabonáinkat és egyéb jószágainkat, közel lévén Gyöngyös, Eger és Miskolc városai, nemkülönben ez helységünkben is minden esztendőben három részben tartandó vásáraink alkalmatosságával könnyen eladhatjuk és pénzre fordíthatjuk. Ellenben pediglen oly tetemes fogyatkozásaink nincsen egyéb, hanem hogy határunkban sem faizás, sem nádalás nincsen. 5. Vagyon földjeink minden egész helyes jobbágynak minden nyomásban kétkét darabban, melyek mind az három nyomáson huszonegy idest 21 hold 34
